FDI-trendek és -tendenciák a román gazdaságban
Megjelent: 2022, 2022/1. lapszám
Absztrakt. Tanulmányunk célja áttekintést adni a román gazdaságba érkező külföldi befektetésekről, valamint a hazai és külföldi szakirodalmi források feldolgozása révén rövid összegzést nyújtani az FDI fogalomköréről és a témakörben született gondolatokról. További cél szekunder kutatási adatok segítségével ismertetni a romániai FDI-helyzetképet, azaz informálni a román gazdaságba érkező FDI-értékekről, -állományról, a közvetlen külföldi tőkebefektetések származási helyéről és iparági megoszlásáról. Mindemellett a 2010–2020-as években Romániába áramló külföldi befektetések gazdasági hatásainak bemutatása is megvalósul. Meglátásunk szerint az országba érkező közvetlen külföldi befektetések területi és ágazati eloszlása egyenlőtlen, ami egyben az egyes román fejlesztési régiók közötti területi egyenlőtlenségek elmélyüléséhez is hozzájárul. A külföldi tőkével rendelkező vállalatok eloszlása szintén erősen koncentrált. A bemutatásra kerülő adatok forrásai a Román Nemzeti Bank, a romániai Országos Cégnyilvántartási Hivatal és az Országos Statisztikai Intézet, valamint az OECD-adatbázisok voltak. Az adatok feldolgozása során Hoover- és Hirschman–Herfindahl-indexet, illetve lokációs hányadost és duál mutatót alkalmaztunk. A kutatási kérdések megválaszolása feltáró kutatás segítségével valósult meg.
Kulcsszavak: FDI, területi eloszlás, Hoover-index, HHI-index, duál mutató
Bevezető
A vállalati versenyképesség biztosítása érdekében a nemzetközivé válás a működés egy bizonyos szintjén már elengedhetetlen. A nemzetköziesedés viszonylag hosszú folyamat, mely a fogadó országok piacán való különféle megjelenési formákban valósul meg. A külpiacra lépés formáinak egyike a közvetlen tőkebefektetés, melynek célja a külföldi vállalatból történő részesedés és irányítási jogok szerzése. Az idegen tőke hazai cégekben való jelenléte pozitívan hathat a befogadó ország gazdasági teljesítményére. Különösen igaz ez PhDr, Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Kar, e-mail: 1016@ student.ujs.sk. 2 Ing., Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Kar, e-mail: 131981@ student.ujs.sk.
az átalakuló gazdaságok esetében. A közvetlen tőkebefektetések a növekedés katalizátorai, az átalakulási folyamat motorjai lehetnek. Ugyanakkor az FDI-től való túlzott függőség számos veszélyt rejthet magában (Blahó et al. 2021). Hasonló kettősség jellemzi az FDI romániai helyzetét is. Egyrészt a külföldi befektetőknek jelentős szerepe volt Románia piacgazdaságra való áttérésében. Balog és társai (2021) megfogalmazása szerint a külföldi tőke mellett technológiát és korszerű menedzsmentmódszereket adtak a román gazdaságnak. Másrészt a fejlődő országok esetében a külföldi befektetések jellemzője az erőteljes intraregionális koncentráció (Sass 2016). Ennek eredményei a román gazdaságban is jól érzékelhető regionális fejlettségbeli különbségek. Ezen kívül a már említett túlzott FDI-függőség rendhagyó körülmények között a befogadó ország nemzetközi pozícióját is veszélyeztetheti. Különösen igaz ez olyan krízisidőszakban, mint a 2020-as Covid–19-világjárvány okozta globális társadalmi, gazdasági válsághelyzet. Az UNCTADSTAT adatai a 2020–2021-es évekre vonatkozóan a közvetlen külföldi tőkeberuházások közel 40%-os globális csökkenését mutatták, miközben az energiaipar, a légi közlekedés és a gépjárműipar területén jelezték a legnagyobb visszaesést (UNCTADSTAT 2020). Ez több kelet-közép-európai ország, köztük Románia gazdasági fejlődését és nemzetközi piaci pozícióját is veszélyeztette, mivel az említett gépjárműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok ezen államok iparának kulcsfontosságú ágazatai. A közvetlen külföldi befektetések fejlődő országok gazdaságára gyakorolt (pozitív vagy épp negatív) hatásai tehát vitathatatlanok.
Az előző információk alapján jelen tanulmány célja szekunder kutatási adatokra alapozva ismertetni a román FDI-helyzetképet, azaz informálni a Romániába érkező közvetlen külföldi befektetések értékéről, állományáról, származási helyéről és iparági megoszlásáról. Mindemellett az utóbbi évek gazdasági-társadalmi eseményeinek, valamint az országba áramló közvetlen külföldi befektetések román gazdaságra gyakorolt hatásainak rövid bemutatása is megvalósul. Meglátásunk szerint a külföldi befektetések az egyes román fejlesztési régiók közötti területi egyenlőtlenség mértékét is növelik. Ennek vizsgálata során Hoover-indexet, Hirschman–Herfindahl-indexet, lokációs hányadost és duál mutatót, valamint Pearson-féle korrelációt hívtunk segítségül. Ismertetjük tehát az elmúlt évtized (azaz a 2010–2020-as időszak) román FDI-trendjeit és -tendenciáit.
Szakirodalmi áttekintés
Az FDI fogalma és általános gazdasági hatásai
Hošková (2001) a közvetlen külföldi befektetés (foreign direct investment – FDI) fogalma alatt olyan pénzeszközök vagy pénzeszközök segítségével értékelhető vagyoneszközök, esetleg tulajdonjogok felhasználását érti, amelyek célja a belföldi befektető külföldi vagy a külföldi befektető befogadó országbeli tartós üzleti kapcsolatainak kialakítása, megszerzése vagy bővítése. Az IMF (2009) Fizetésimérleg-kézikönyvében szereplő meghatározás szerint a közvetlen külföldi befektetés a nemzetközi befektetés olyan kategóriája, amely az egyik gazdaságban rezidens jogalany (közvetlen befektető) azon szándékát fejezi ki, hogy állandó részesedést, jelentős irányítási befolyást vagy ellenőrzési jogot szerezzen egy másik gazdaság rezidens vállalkozásában. Goreczky (2021) a fenntartható FDI fogalmát említi, mely alatt a befogadó ország hosszú távú és fenntartható fejlődését biztosítani képes közvetlen külföldi befektetéseket ért.
A külföldi működőtőke-befektetések befogadó ország gazdaságára gyakorolt hatását több kutató vizsgálta már. A téma relevanciája állandó. Ettől függetlenül egységes vélemények az FDI gazdaságélénkítő, illetve növekedést fékező hatásával kapcsolatosan nem alakultak ki. Alapvetően a nézetek két táborát különböztethetjük meg. Míg az egyes országok vezetői a külföldi működőtőke-befektetések előnyeit hangsúlyozzák, addig a létező empirikus kutatások ezen véleményeket nem támasztják alá egyértelműen. Az egyes kutatók, szerzők véleményei is megoszlanak. A külföldi működő tőke fejlett országok gazdaságára gyakorolt pozitív hatását hangsúlyozta Stancheva-Gigov (2016), aki empirikus kutatása során a beáramló külföldi működő tőke és a gazdasági növekedés üteme közötti szignifikáns kapcsolatot mutatta ki. Meglátása szerint a humán tőke, a piaci nyitottság és a kormányzati fogyasztások mellett a közvetlen külföldi befektetések jelentik a gazdasági növekedés kulcsfontosságú tényezőit (Stancheva-Gigov 2016). Gál (2019) munkájában az FDI pozitív gazdasági hatásait említő szerzők közé sorolja Olofsdottert (1998), Reisent és Sotot (2001). A külföldi tőkebefektetéseket a gazdasági átalakulás katalizátorának tekinti Lankes és Venables (1996) is. Meglátásuk szerint az említett befektetések gyorsítják a gazdasági fejlődést, növelik a termelési kapacitást és a versenyképességet, know-how-t nyújtanak a befogadó országoknak, új vezetési és marketingismereteket adnak a helyi vállalatoknak, valamint nagy valószínűséggel hozzájárulnak a piaci kultúra fejlődéséhez is (Gál 2019). Más szerzők véleménye alapján az FDI pozitív hatásai a befogadó ország abszorpciós kapacitásától, az emberi tőke szintjétől, a pénzügyi rendszer fejlettségétől, esetenként pedig a hazai gazdasági szereplők versenyképességét növelő és FDI-vonzó politika egyidejű megvalósításától függ (Hermes–Lensink 2003; Bailye et al. 2016).
A közvetlen külföldi befektetések negatív gazdasági következményeit említették többek között Johnson (2005), Herzer és szerzőtársai (2012). Hátrányként leggyakrabban az országok FDI-függőségét, az újra befektetett tőke összegét meghaladó profitkivonás kockázatát és a növekvő jövedelmi különbségeket említik. Gál (2019) a külföldi működőtőke-befektetések negatív hatásai közé sorolja a külföldi nagyvállalatok egyenlőtlen versenyét, mely kiszoríthatja a belföldi cégeket a gazdaság stratégiai szektoraiból. Ez egyben a technológia és a modern menedzsmentismeretek transzferjét is akadályozhatja. A multik továbbá elfoglalják a belföldi vállalatok termék- és munkaerőpiacait. Az átmeneti gazdaságok esetében az FDI-beáramlás negatívumai között említi a GDP és a GNI közötti növekvő rést, tehát az adott országok kevesebb jövedelemből gazdálkodhatnak, mint amennyi területükön létrejött. Ezen kívül az adóbevételek csökkenését eredményezheti, amennyiben a külföldi tőkét adókedvezmények segítségével csalogatják az adott ország gazdaságába. Ez pedig jellemző tőkeszerzési stratégiája a kelet-közép-európai államoknak, köztük Romániának is (Gál 2019). Katsikea és szerzőtársai (2011) úgy fogalmaztak, hogy a külföldi működőtőke-befektetések más alternatív belépési módokhoz képest több erőforrást igényelnek, viszonylag magas befektetési és pénzügyi kockázattal járnak. Lux (2017) arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi működőtőke-befektetések által vezérelt fejlődési modell jelentős vállalatok közötti és térbeli különbségeket eredményez, illetve nem garantálja a fejlődési pálya hosszú távú fenntarthatóságát. Ezzel a véleménnyel mi is egyetértünk. Ugyanakkor nem tartjuk kérdésesnek a külföldi befektetések átmeneti gazdaságok fejlődésére gyakorolt pozitív hatásait. Hasonló nézetet vallottak Prasad és szerzőtársai is (2007), akik szintén az FDI-alapú fejlődési út hátrányaira mutattak rá, amikor a fejlődő országok lassabb növekedésének okairól írtak. Másrészt megjegyezték, hogy a kelet-közép-európai átmeneti gazdaságok ilyen esetben a fejlett ipari országok fejlődési útvonalát követik. Tehát a beáramló külföldi tőke mennyiségének növekedése pozitívan korrelál a gazdaság növekedésével.
A következmények jellegétől függetlenül a közvetlen külföldi befektetések gazdasági fejlődésre gyakorolt szerepe vitathatatlan.
A gazdasági helyzet alakulása Romániában a rendszerváltás utáni időszakban Románia az Európai Unió (EU) hetedik legnagyobb területű tagállama és hetedik legnépesebb országa (az UNCTADSTAT 2021-es adatai alapján lakosainak száma 19,238 millió), fővárosa pedig az EU hatodik legnagyobb városa. Az ország a NATO-hoz 2004-ben, az Európai Unióhoz pedig 2007. január 1-jén csatlakozott.
Ezen kívül tagja az ENSZ-nek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésnek. Románia jelenleg még nem az eurózóna tagja, de elkötelezte magát az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése mellett.
Románia gazdasága gyorsan fejlődő vegyes gazdaság, mely figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül a rendszerváltás óta, bár akadtak kérdéses részei ennek a sikeres fejlődési pályának (Earle–Telegdy 1998). Románia egyike volt azoknak az országoknak, amelyek az 1990-es években egy kevésbé fájdalmas piacgazdaságra való átmenetre törekedve nemzeti kézben tartották az állami vállalatokat. Ennek következményeként a külföldi befektetőknek nem sok lehetőségük volt a tőkéjük román gazdaságban való elhelyezésére (Brinčíková 2020). Az 1990-es évek elején a román gazdaság Kelet-Közép-Európában csupán a 10-11. célterülete volt a külföldi beruházásoknak, a 21. század elejéig csak elhanyagolható összegű közvetlen külföldi befektetés érkezett az országba (Juhász 2012).
Az ezredforduló után azonban Romániának is szembe kellett néznie ennek a fejlődési pályának a viszonylag súlyos következményeivel (alacsony hatékonyságú termelés, korszerűtlen gazdaságszerkezet, gyenge exportteljesítmény, a kényszerű vállalati támogatások miatt kialakult költségvetési hiány és infláció). A megélt gazdasági kudarc, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata együttesen terelte a román gazdaságot a külföldi működő tőkén alapuló modernizációs pályára (Győrffy 2021).
A 2000-es évek elejére a román kormány már egyértelműen a külföldi befektetők támogatására törekedett. A 2003–2010 közötti időszakban a térség harmadik legnagyobb éves tőkevonzással rendelkező országává lépett elő Románia. 2010ben az ezredfordulós értékekhez képest mintegy tízszeres külföldi tőke-állománygyarapodás jellemezte a román gazdaságot. A megnövekedett beruházásoknak köszönhetően a külföldi működőtőke-állomány GDP-hez mért aránya is folyamatosan nőtt, s 2010-re már meghaladta a 43%-ot. Ez egyben azt is jelentette, hogy a román gazdaság egyre nyitottabbá vált (Juhász 2012).
A 2007-es EU-csatlakozást követően Románia többször is az EU egyik leggyorsabb ütemben bővülő gazdasága volt, melynek köszönhetően több alkalommal is „gazdasági tigrisként” emlegették. Növekedésének hajtóerejeként a belső piac mérete, a háztartások fogyasztása és a nagyon olcsó képzett munkaerő nevezhető meg (MKIK 2020). Románia több millió fős lakosságával a térség egyik legnagyobb felvevőpiacának tekinthető. Az ország bő természeti erőforrásokkal rendelkezik, melyek kitermelési költségei a már említett alacsony bérköltségeknek köszönhetően minimálisak. Pozitívumnak tekinthető a munkavállalók körében a technológia olvasásának, kezelésének relatíve fejlett képessége (Juhász 2012). A hihetetlenül gyors fejlődést befolyásoló további szempont, hogy Románia az EU támogatásainak nettó kedvezményezettje, azaz több támogatást kap, mint amennyit befizet a közös kasszába. Mindezen tényezők egyben a legfontosabb előnyei is a román gazdaságnak a külföldi befektetők szempontjából.
A román gazdaság folyamatos növekedését csak a 2008-as globális gazdasági válság szakította meg egy időre (Goreczky 2020). A bruttó hazai össztermék és a foglalkoztatás csökkent, míg az infláció és a munkanélküliség mértéke nőtt (Balog et al. 2021). Romániában a globális krízis hatásait viszonylag gyorsan sikerült helyreállítani, melynek köszönhetően 2013 második felében már újra gazdasági fellendülésről szóltak a hivatalos adatok (Brinčíková 2020).
A globális válságból való kilábalás után alig egy évtizeddel újabb kihívással kellett szembenéznie a román gazdaságnak, mégpedig a koronavírus-járvánnyal.
A 2019-es Covid–19-világjárvány hihetetlen volumenű makrogazdasági sokkhoz, az aggregált kereslet és kínálat feltételeinek romlásához és a befektetői hangulatot gyengítő korlátozó intézkedések alkalmazásához vezetett. A járvány 2020 első félévében a globális termelés összeomlását, az ellátási láncok megszakadását és több iparág átmeneti leállását okozta (Adarov–Hunya 2020). Napjaink politikai, társadalmi és gazdasági eseményeinek (többek között az orosz–ukrán konfliktusnak) hosszú távú hatásai pedig még váratnak magukra.
Módszertan
A tanulmány készítését széles körű adatgyűjtéssel alapoztuk meg, mely a témában releváns külföldi és belföldi szakirodalmi források áttekintését jelentette.
A közvetlen külföldi tőkebefektetések fogalmának, illetve az FDI fejlődő gazdaságokra gyakorolt pozitív és negatív hatásainak ismertetését követően a román gazdaságba érkező külföldi működőtőke-befektetésekre vonatkozó alapvető szekunder adatok kerülnek feldolgozásra. A szakirodalmi áttekintés alapján megállapítható, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetések román gazdaság fejlődésére, valamint az egyes fejlesztési régiók közötti egyenlőtlenségek alakulására gyakorolt hatásainak vizsgálata valós kutatási terület, amelyre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Kutatásunk tárgyául, a bevezetőben olvasható indoklás alapján, a Romániába érkező közvetlen külföldi befektetések regionális fejlődésre gyakorolt hatásának bemutatását választottuk. A legújabb FDI-trendek és -tendenciák bemutatását néhány kiválasztott strukturális jellemző alapján valósítjuk meg.
A kiválasztott strukturális jellemzők közé a külföldi tőke országeredete, ágazati és területi megoszlása, valamint a vállalati összetétel tartoznak. Mindezek alapján a következő kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg:
– Milyen lényeges trendek és tendenciák valósultak meg a román gazdaságba érkező közvetlen külföldi befektetések eloszlásával kapcsolatosan az elmúlt évtizedben a kiválasztott strukturális jellemzők fényében?
– Hozzájárultak-e a román gazdaságba érkező közvetlen külföldi befektetések az egyes régiók közötti területi különbségek növekedéséhez?
A kutatási kérdések megválaszolása érdekében feltáró kutatást végeztünk.
Az eredményeket a Román Nemzeti Bank, az Országos Cégnyilvántartási Hivatal és az Országos Statisztikai Intézet, valamint az OECD-adatbázisok által szolgáltatott szekunder adatok támasztják alá. Felhasználtuk az FDI állományára vonatkozó adatokat származási hely, ágazat és területi megoszlás szerinti bontásban a 2010–2020-as évekre vonatkozóan. A külföldi tőkével rendelkező vállalatok területi eloszlásának és a lakosság regionális megoszlásának adatai 2012-től kezdődően álltak rendelkezésre. A 2010–2020-as időszak GDP-értékeit is bemutattuk. Az ipar regionális eloszlásának vizsgálatakor a 2010–2020-as években a román gazdaságban mért teljes dolgozói létszámból, valamint az ipar foglalkoztatási adataiból indultunk ki.
Az adatok a tárgyalt téma alaposabb megközelítését és a kutatási kérdések megválaszolását is elősegítették. A szekunder adatok elemzése során Hoover- és Hirschman–Herfindahl-indexet, lokációs hányadost és duál mutatót, valamint Pearson-féle korrelációs együtthatót alkalmaztunk. Az adatokat Excel programban dolgoztuk fel.
Adatok feldolgozása és eredmények
A román gazdaságba érkező közvetlen külföldi tőkebefektetésekhez (FDI) kapcsolódó trendek és tendenciák bemutatását néhány kiválasztott strukturális jellemző alapján valósítjuk meg. A kiválasztott strukturális jellemzők az alábbiak: a külföldi tőke származási helye (országeredet), az FDI ágazati és területi megoszlása, valamint a vállalati összetétel. Továbbá a külföldi befektetések eloszlása és az egyes román régiók fejlettségi szintje közti kapcsolatot is vizsgáljuk. Ennek során a jól ismert Hoover-indexet és Hirschman–Herfindahl-indexet (HHI-indexet) alkalmazzuk. A külföldi tőkével rendelkező vállalatok regionális eloszlását az ún. duál mutató segítségével, az ipar térbeli sűrűsödésvizsgálatát pedig a lokációs hányados felhasználásával vizsgáljuk. Az FDI eloszlása és az egyes régiók GDP-értékei közötti összefüggéseket a Pearson-féle korrelációs együttható mutatta meg.
Származási hely szerint a külföld tőkebefektetések terén az első öt ország 2020 végén Hollandia (22%), Németország (12,20%), Ausztria (12%), Olaszország (8,40%) és Franciaország (6,20%) voltak (1. táblázat). A 2010–2020-as években a fő befektető országok köre nem változott érdemlegesen. Az előzőleg felsorolt országokon kívül Franciaország, Görögország és Ciprus valósították meg a legjelentősebb tőkebefektetéseket a román gazdaságban. Az említett államok között találhatóak Románia legfőbb exportpartnerei is. 1. táblázat. FDI-állomány megoszlása származási hely szerint (milliárd EUR) Ország/Év Összesen Hollandia Ausztria Németország Franciaország Görögország Olaszország Ciprus
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Forrás: saját szerkesztés a Banca Naţională a României (2021) adatai alapján
A román gazdaságba érkező külföldi tőke ágazati megoszlásával kapcsolatosan 2004-re visszamenőleg álltak rendelkezésre a Román Nemzeti Bank (Banca Naţională a României) adatai. A közvetlen külföldi befektetések ágazati megoszlásáról a következők mondhatók el. A 2004–2020-as időszakban évről évre több külföldi tőke érkezett Romániába. 2020 végén a külföldi tőkebefektetések állománya elérte a 90,773 milliárd eurót. A Román Nemzeti Bank adatai alapján az elmúlt közel két évtizedben az FDI ágazati megoszlásában nem történt jelentősebb változás. 2004 óta a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb része az iparba érkezik (2. táblázat). 2019-ben a román gazdaság külföldi tőkeállományának 40,37%-át alkották az iparba érkező befektetések. 2020-ban az előző évhez képest a koronavírus-járvány eredményeként visszaesés volt megfigyelhető az országba, valamint az ipar területére érkező külföldi tőke mennyiségében. 2. táblázat. FDI-állomány a román iparban (milliárd EUR) Ágazat/Év 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 Összesen 15,040 34,512 48,798 52,585 59,126 60,198 70,113 81,124 90,773 Ipar 8,101 15,155 20,138 23,093 27,455 29,324 30,979 33,311 35,693 Ipar (%) 53,80 44,00 41,30 43,90 46,50 48,70 44,20 41,10 39,32
Forrás: saját szerkesztés a Banca Naţională a României (2021) adatai alapján
A pandémia következtében a globális működőtőke-áramlás dinamikája is lelassult. A járvány okozta gazdasági hatások 2020 márciusában érték el a román gazdaságot. Adarov és Hunya (2020) adatai alapján a kialakult bizonytalan gazdasági helyzetben 61%-os visszaesés történt az FDI beáramlása terén, mely megközelítőleg 2 milliárd eurónak megfelelő tőkeberuházást jelentett, s amely 2012 óta a legalacsonyabb mért érték volt.
A legintenzívebb külföldi tőkebeáramlás a feldolgozóipar egyes ágazataiba, konkrétan a kohászat, a szállítóeszköz-gyártás, a vegyipar és élelmiszeripar területére irányul. Az elmúlt bő másfél évtizedben a külföldi befektetők számára ezek az ágazatok voltak a legvonzóbb befektetési célpontok. 2020-ban a teljes külföldi tőkeállomány 6,71%-a a szállítóeszköz-gyártásba, 5,66%-a a vegyiparba, 3,17%-a az élelmiszeriparba, 3,52%-a a kohászatba érkezett. Az évtized végére a számítógép, az elektronikai és optikai eszközök gyártása is a legnagyobb FDI-befogadó ágazatok közé kerültek. Az ágazatba érkező külföldi befektetések aránya a teljes FDI-állomány 2,56%-ának (2,321 milliárd eurónak) felelt meg.
Ezen feldolgozóipari ágazatok közepes és nagy komplexitású termékei alkották egyben az exportra szánt termékek legnagyobb részét is. A külföldi befektetők ilyen irányú túlzott szakosodásának azonban negatív mellékhatásai is lehetnek.
Ahogy arra Brinčíková (2020) is figyelmeztet, az FDI luxustermékeket (automobilt, elektronikát) termelő ágazatokba való áramlása erősen sebezhetővé teszi az ezen iparágakra specializálódott országok gazdaságát. Az említett termékek iránti külföldi kereslet rugalmassága nagy, mivel függ a külföldi üzleti partnerek pénzügyi helyzetétől (Brinčíková 2020). A feldolgozóipar mellett a kereskedelem és a pénzügyi közvetítés és biztosítás területére érkezett a legtöbb külföldi tőkebefektetés az említett időszakban (3. táblázat). 3. táblázat. FDI-állomány Romániában gazdasági ágazatok szerint (milliárd EUR)
Feldolgozóipar
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Forrás: saját szerkesztés a Banca Naţională a României (2021) adatai alapján
Az ipar egyes fejlesztési régiókon belüli szerepe eltérő. Az ágazat térbeli eloszlásáról a lokációs hányados (Location Quotient – LQ) adott alaposabb képet. A mutató az egyes fejlesztési régiókra lebontva nyújtott információt az ipar térbeli eloszlásáról. A térbeli sűrűsödésvizsgálata során az Országos Statisztikai Intézet foglalkoztatási adataiból indultunk ki (INS 2021). A lokációs hányados értékeit a 2010-es és 2020-as évekre vonatkozóan számoltuk az alábbi összefüggés alapján: (1) eiá – foglalkoztatottak száma az adott ágazatban az i-edik területi egységben ei – foglalkoztatottak száma az i-edik területi egységben Eá – foglalkoztatottak száma az adott ágazatban E – összes foglalkoztatott száma országos szinten si – az adott ágazat foglalkoztatottainak ekkora hányada dolgozik az i-edik területi egységben xi – az összes foglalkoztatott ekkora hányada dolgozik az i-edik területi egységben
Az ipar egyes régiók gazdaságában való, a román nemzetgazdaság egészéhez viszonyított alul-, illetve túlreprezentáltságát mutatta meg a mérőszám. Az egyes fejlesztési régiókra vonatkozóan a lokációs hányados értékei a következők lettek. 2010-ben a nyolc fejlesztési régió közül a Nyugat (1,322), Közép (1,237), Dél (1,195) és Északnyugat (1,150) régiókra volt leginkább jellemző az ipari specializáltság. A legalacsonyabb eredmények a főváros és térsége (1,091), az Északkelet (0,905) és Délkelet (0,999) régiók esetében születtek. A kapott eredmények nem haladták meg a mutató LQ≥1,5 választóértékének számító határt.
A régiók ipari specializáltsága az elkövetkező tíz évben növekedett. A térségek LQ hányados értékek szerinti sorrendjében jelentős változások nem következtek be.
A mutató értékei a 2020-as évben a legmagasabbak a közép- (1,315) és nyugat-romániai (1,313) fejlesztési régiókban lett. Egy fölötti eredményt ért el a hányados a déli (1,214) és északnyugati (1,182) régiók esetében. Ezt követték a délnyugati (1,084), a délkeleti (0,976), az északkeleti (0,898) fejlesztési régiók.
Az ipar legalacsonyabb mértékben a Bukarest-Ilfov régióban biztosít munkahelyet a román munkavállalók számára. A vizsgált évben 1 396 842 fő dolgozott az iparban, ezek közül mindössze 153 446 állt alkalmazásban a Bukarest-Ilfov térségben. Ugyanakkor a legnagyobb indexértéket elérő Közép régió rendelkezett a vizsgált időszak legnagyobb részében a legtöbb ipari dolgozóval, 2020ban az összes ipari dolgozó közel 17%-ával (233 476 fő). Az LQ mutató egynél nagyobb értékei esetén az adott régióban az országoshoz viszonyítva relatíve több foglalkoztatott található a vizsgált ágazatban. Az 1,5-öt elérő, illetve azt meghaladó értékek az adott régió iparra való specializálódását jelentenék. Az eredményekből jól látszik, hogy az egyes területi egységekbe jutó ipari tevékenység hányada bár nem haladja meg az 1,5-ös értéket, mégis kirívóan magas.
Ahogy arra a későbbiekben is rámutatunk, az ipar térbeli eloszlása, a külföldi tőkével rendelkező nagy ipari vállalatok elhelyezkedése, illetve az iparba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések megoszlása egyenlőtlen. Az FDI többsége a nagy ipari vállalatok székhelyeként szolgáló régiókba érkezik, miközben a vállalati székhely gyakorta nem egyenlő a tényleges gyártó tevékenység helyszínével.
A külföldi tőkeállomány területi megoszlása szerint a fő külfölditőke-befogadó régiókban (mint például Bukarest-Ilfov térségben) ugyanis az ipar ágazati szerepe közel sem olyan jelentős. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a vállalatok székhelyeként szolgáló, nagy FDI-befogadó régiókból milyen értékű külföldi tőke jut el a valós ipari központokba.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Forrás: saját szerkesztés a Banca Naţională a României (2021) adatai alapján
Az FDI-állományból legalacsonyabb részesedése tartósan az Északkelet régiónak van (4. táblázat), mely egyúttal a legnagyobb lakosszámú térség. Jellemző tehát a külföldi befektetések és a lakosság eloszlásának egyenlőtlensége.
Az egyes régiók lakosszáma és a térségekre eső közvetlen külföldi befektetésállomány területi megoszlásának eltéréseit, egyenlőtlenségét a Hoover-index (h) segítségével is vizsgáltuk.
(2) xi – az i-edik területegység részesedése (%) az egyik változó értékeiből fi – az i-edik területegység részesedése (%) a másik változó értékeiből Σi=1..n xi = 100 és Σi=1..n fi = 100 Az Országos Statisztikai Intézet (Institutul Naţional de Statistică) régiók szerinti lakosságmegoszlására vonatkozó adatai 2012-től elérhetőek, így a mutató alkalmazása is a 2012–2020-as évekre korlátozódott. Az index értéke 2012-ben 49,26% volt, mely a két vizsgált nem fajlagos mutató területi eloszlása közötti viszonylag magas eltérésre utal. 2020-ra vonatkozóan megismételve a mérést, a Hoover-index értéke 49,89% lett. Tehát a lakosság területi eloszlása és az FDI-állomány regionális eloszlása közötti eltérések mértéke tovább nőtt. Az FDI térbeli megoszlásának időbeli változását is mértük, szintén a Hoover-index segítségével.
A kiválasztott területi jellemző időbeli változásának mérése során az alábbi képletet alkalmaztuk:
(3) x1i – az i-edik területegység százalékos részesedése a vizsgált változó összértékéből az első időpontban x2i – az i-edik területegység százalékos részesedése a vizsgált változó összértékéből a második időpontban A mutató értéke 0,47% lett, ami a közvetlen külföldi befektetések egy évre eső átlagos területi eloszlásváltozását mutatja. Az egyes régiókra eső külföldi tőkeállomány eloszlásváltozásának mértéke pedig 0,53% volt. Az értékek azt mutatják, hogy az alacsonyabb népességi adatokkal rendelkező, nagyobb FDI-menynyiséget befogadó régiókból 2020-ban már a külföldi befektetések közel felét volt szükséges átirányítani a több lakossal rendelkező, kevésbé attraktív befektetési célpontként megnevezhető régiókba. Az eredményeket úgy is értelmezhetjük, hogy a munkaerő-mobilitás intenzitásának fokozása hozzájárulna a tőkeeloszlás kiegyenlítődéséhez, s egyben a munkanélküliség mértékének csökkenését is eredményezné. Valamelyest árnyalja az eredményeket, hogy a hivatalos statisztikai adatokban a vállalat székhelye szerint sorolják be a külföldi befektetéseket. Ez azonban nem minden esetben egyezik meg a vállalat tevékenységének helyével.
Az Erdélystat (2021) adatai alapján, az ország legnagyobb külföldi érdekeltségű vállalatai az ipar területén működnek. Románián belül Erdélyben kiemelkedő az ipar szerepe, így ezek a nagy ipari vállalatok is Erdély egyes megyéiben találhatóak (Erdélystat 2021).
A külföldi működő tőkével jobban ellátott román régiók jobban teljesítettek a GDP esetében is. A 2010–2019-es években az ország GDP-je folyamatosan emelkedett (5. táblázat). Az OECD adatai alapján a román gazdaság 2015-ben az egyik legmagasabb növekedési ütemet érte el az összes EU-tagállam közül. Az előző évhez képest 3,7%-os GDP-emelkedésről szóltak a hivatalos adatok. 2016-ban a román GDP 4,8%-kal nőtt. Összehasonlításként, ugyanezen időszakban az EU
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Forrás: OECD 2021
Regionális szintre lebontva elmondható, hogy a legmagasabb bruttó hazai termék értékeket a vizsgált időszak egészében Bukarest-Ilfov, Dél, Közép és Északnyugat régiók érték el. A legalacsonyabb GDP-értékekkel a Délnyugat régió rendelkezett. Az eredmények az FDI-eloszlás és az egyes régiók GDP-értékei közötti összefüggésre utalnak. Ezt az összefüggést a Pearson-féle korrelációs együttható segítségével is vizsgáltuk. A mutató +1 és -1 közötti értékeket vehet fel. A 2010–2020-as évek országos szintű GDP- és FDI-adataiból kiindulva az együttható értéke 0,621 lett, mely a két változó közti pozitív irányú, közepesnél erősebb kapcsolatra utal. Fontos megjegyezni, hogy a korreláció segítségével a vizsgált változók együttmozgásáról kaptunk képet, nem pedig a tényezők ok-okozati összefüggéséről. Ez utóbbi részletes elemzése is célravezető lenne.
A vállalati összetétellel kapcsolatosan az alábbiak mondhatók el. A Román Nemzeti Bank elemzése szerint a román vállalatok három csoportba sorolhatóak.
Az első csoportot az alacsony hatékonyságú, elavult technológiájú és minimális üzleti kapcsolatokkal rendelkező KKV-k alkotják, ezek a vállalatok jelentik a román gazdaság cégeinek többségét. A második kategóriát a magas profitrátájú, ugyanakkor relatíve alacsony technológiai szintű, nagy külföldi cégeknek bedolgozó vállalatok képezik. Ezek a cégek a román gazdasági növekedés hajtómotorjai, melyek nagymértékű eladósodottságuk miatt azonban nem képesek megvalósítani a modern technológiák transzferjét. Ebben az alig tízezer tagot számláló vállalati csoportban nyer teret leginkább a külföldi tőke. A harmadik csoportot a többnyire eladósodott állami nagyvállalatok jelentik, akik az energia-, a bánya- és a hadiipar területén tevékenykednek. A második kategóriához tartozó vállalatok kedvezőtlen pénzügyi helyzetének köszönhetően a külföldi befektetők viszonylag könnyen találhatnak megfelelő befektetési lehetőségeket (Barabás 2017). Mindezek ellenére az 1991–2020-as években a külföldi tőkével alapított vállalatok számának növekedése nem volt állandó. A 2008-as globális gazdasági válsághoz hasonlóan a 2020-ban kitört koronavírus-járvány is a külföldi tőkével rendelkező vállalatok számának hullámzását okozta (6. táblázat). 6. táblázat. Külföldi tőkével rendelkező vállalatok száma Romániában, 2010–2020 Évek 2010 Vállalatok száma 6302
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Forrás: saját szerkesztés ONRC (2021) adatai alapján
A külföldi tőkével rendelkező vállalatok Románia egyes régiói közti eloszlása, hasonlóan a külföldi befektetésekhez, nagyfokú koncentrációt mutat. A koncentráltság mértékének számszerűsítése érdekében a területi kutatások egyik legismertebb mutatószámát, az ún. Hirschman–Herfindahl-indexet (HHI-indexet) alkalmaztuk. A vállalatok területi eloszlásának vizsgálatakor Románia Országos Cégnyilvántartási Hivatalának (Oficiul Național al Registrului Comerțului) 2012– 2020-as évekre vonatkozó adataiból indultunk ki. A mutató számításakor százalékos értékekkel kalkuláltunk és az alábbi képlet alapján dolgoztunk: (4) xi – a vizsgált nem fajlagos változó részesedése az i-edik régióban T – a vizsgált nem fajlagos változó teljes értéke az összes régióban A vizsgált időszak elején az index értéke (2829,43) a külföldi tőkével rendelkező vállalatok erős koncentrációjára utalt. A legtöbb külföldi tőkével rendelkező vállalat a Bukarest-Ilfov régióban, a legkevesebb pedig a Délnyugat fejlesztési régióban összpontosult. Az elkövetkező években a koncentráció mértéke enyhén csökkent. 2018-ban, az előző években megfigyelhető csökkenéshez képest, a mutató értéke már 2774,60 volt (7. táblázat). A Covid–19-járványt követően azonban újra erősödött a külföldi tőkével rendelkező vállalatok területi koncentrációja.
7. táblázat. Külföldi tőkével rendelkező vállalatok HHI-indexei
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Forrás: saját szerkesztés
A külföldi tulajdonú vállalatok által leginkább preferált régiók közé a vizsgált időszak egészében Bukarest-Ilfov, Nyugat és Északnyugat tartoztak, a legkisebb mértékben pedig a Délnyugat fejlesztési régióban telepedtek meg a külföldi tőkével rendelkező vállalatok. A vizsgált években tehát egyértelműen láthatóvá váltak a külföldi tőkeelhelyezés és a külföldi tulajdonú vállalatalapítás szempontjából domináns régiók, illetve a periférikus térségek határvonalai. A vállalkozások sűrűségét, azaz az egy lakosra vetített külföldi tőkével rendelkező vállalkozásszám területi egyenlőtlenségeit is vizsgáltuk a 2012–2020-as évekre vonatkozóan.
A vizsgálat során az ún. duál mutató (D) súlyozatlan változatát alkalmaztuk.
(5) xm –a számtani átlag feletti xi értékek számtani átlaga xa – a számtani átlag alatti xi értékek számtani átlaga 2012-ben a mutató értéke 5,456 lett. Átlag alatti értékeket az Északnyugat, Északkelet, Délkelet, Délnyugat, Dél és Központ fejlesztési régiók esetében jelzett a mutató. Az évtized végére enyhén csökkent az egyenlőtlenség mértéke. 2020-ban a vállalkozássűrűség az egyes régiók esetében a következőknek felelt meg. Az országra vonatkozó vállalkozássűrűség értéke 0,0125 lett. Átlag feletti értékekkel Bukarest-Ilfov és a Nyugat fejlesztési régió rendelkeztek. Átlag alatti értékekkel rendelkezett minden egyéb régió. A duál mutató értéke 5,164 lett, ami azt jelenti, hogy a nagy vállalkozássűrűségű régiók átlagos vállalkozásszáma több mint ötszöröse az alacsony vállalkozássűrűségű régiókénak. Ez magas fokú egyenlőtlenségre utal a külföldi tőkével rendelkező vállalatok lakosságszámhoz mért területi eloszlása esetében, bár az egyenlőtlenség mértéke enyhén csökkent.
Tehát a duál mutató értékei megerősítették a HHI-index eredményeit, melyek az említett vállalatok erős területi koncentrációjára utaltak.
Következtetések
A román gazdaságba érkező közvetlen külföldi befektetéseknek számos pozitív és negatív hozadéka volt az elmúlt években. Gál (2019) és Dorner (2011) szavaival élve, a külföldi tőkebefektetések elősegítették a privatizáció folyamatát, az ipari szerkezetváltást, a foglalkoztatás növekedését, a technológiai fejlődést (az ún. spillover hatás erősödését, tehát a modernebb technológiákhoz, termelési eljárásokhoz, marketing- és menedzsmentismeretekhez való könnyebb hozzáférést) és ebből kifolyólag a termelékenység növekedését, valamint a tudásalapú gazdaság létrejöttét. Másrészt azonban a gazdaság „duálissá” válását, azaz erőteljes strukturális és térbeli differenciálódást, a globális piaci eseményektől való függőséget eredményeztek.
Tanulmányunk készítése során a Romániába érkező külföldi befektetések 2010–2020-as évekre vonatkozó gazdasági hatásait kutattuk. A román FDI-trendeket és -tendenciákat területi, ágazati, származáshely szerinti és vállalati összetétel szempontjából vizsgáltuk. Az eredményeket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a befektetők által a román gazdaságban elhelyezett külföldi tőke értéke az elmúlt közel két évtizedben folyamatosan nőtt. A 2010–2020-as években Románia legnagyobb befektető országainak köre nem változott érdemlegesen. A fő befektetők közé Hollandia, Ausztria, Németország tartoznak, akik egyben az ország legfontosabb exportpartnerei is. A vizsgált időszakban az FDI ágazati megoszlásában sem történt jelentősebb változás. A külföldi tőke elsősorban az ipar területére irányult. Az évtized végére, az ipari termelés változó elvárásaival összhangban, nőtt a számítógép, az elektronikai és optikai eszközök gyártásának jelentősége. Ahogy azt Adarov és Hunya (2020) véleménye is alátámasztja, a jövőbeli FDI-trendeket olyan további tényezők fogják meghatározni, mint a környezetvédelmi szempontok, az új technológiák, így például a 3D nyomtatás alkalmazása, illetve a gyártási folyamat automatizálása. Ebből adódóan a román gazdaságban is domináns szállítóeszköz-gyártás, valamint az autóipar számára bedolgozó egyéb ágazatok és vállalatok (abroncsgyártó, automata váltók és autóvilágítás gyártásával foglalkozó cégek) esetében is meghatározó lesz az autóiparral szemben támasztott, az éghajlati terhek csökkentésére vonatkozó igény vagy az elektromos autók térnyerése. Ezen új elvárásoknak való megfelelés azonban eltérő módon és mértékben érintené az egyes román fejlesztési régiókat, az ipar területi eloszlása ugyanis több vizsgált tényezőhöz hasonlóan egyenlőtlen. Ezt támasztották alá a lokációs hányados eredményei is. Viszonylag erős ipari specializáltság volt jellemző az elmúlt évtizedben a Közép és Nyugat, a Dél és Északnyugat fejlesztési régiókban.
Az országos értékekhez képest az ipar alulreprezentáltságát mutatta az index a fővárosban és térségében, valamint az Északkelet fejlesztési régióban.
Eredményeink alapján az országba érkező külföldi tőke és a lakosság területi eloszlása egyenlőtlen, ezt támasztották alá a Hoover-index értékei is. A mutató értékei alapján az alacsonyabb népességi adatokkal rendelkező régiók nagyobb FDI-állományt tudhatnak magukénak. Ők a beáramló tőke fő befogadói. A Hoover-index szerint jellemző a közvetlen külföldi befektetések erős területi koncentrációja, valamint az egyenlőtlen területi eloszlás idő- és térbeli fokozódása. A külföldi tőkével rendelkező vállalatok Románia egyes fejlesztési régiói közti eloszlása, hasonlóan a külföldi befektetésekhez, nagyfokú koncentrációt mutat.
A koncentráltság mértékét Hirschman–Herfindahl-mutató (HHI-indexet) segítségével mértük, melynek értékei a külföldi tőkével rendelkező vállalatok erős területi összpontosulására utaltak. A legtöbb külföldi tőkével rendelkező vállalat a Bukarest-Ilfov, Nyugat és Északnyugat, a legkevesebb pedig a Délnyugat fejlesztési régióban csoportosul. A súlyozatlan duál mutató értékei is megerősítették a területi polarizáltságot. A külföldi tőkével rendelkező vállalatok lakosságszámhoz mért aránya tartósan a főváros és a Nyugat gazdasági fejlesztési régióban a legmagasabb. Meglátásunk szerint a régiók külföldi tőkével való ellátottsága és gazdasági teljesítőképessége között kapcsolat van. A külföldi tőkével jobban ellátott régiók jobban teljesítettek a GDP esetében is. A változók közti, közepesnél erősebb kapcsolatot támasztotta alá a Pearson-féle korrelációs együttható 0,621 értéke is. Ok-okozati összefüggések levonására azonban a mutató nem nyújt információkat. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy az országba áramló FDI egyenlőtlen ágazati és területi eloszlású, hasonlóan a külföldi tőkével rendelkező vállalatok regionális megoszlásához. Meglátásunk szerint az egyenlőtlen külföldi tőkeeloszlás nagy valószínűséggel hozzájárul az egyes román fejlesztési régiók egyenlőtlen területi fejlődéséhez.
A kutatás korlátai között szeretnénk megemlíteni, hogy a tanulmány készítésének idején még nem álltak rendelkezésre az alkalmazott adatbázisokban a 2021es évre vonatkozó legfrissebb statisztikai adatok. Az eredmények így csupán az elmúlt kilenc évre vonatkozó adatokra támaszkodnak. Ennek okán több lényeges információ, mely alátámaszthatta vagy esetlegesen más meglátásba helyezhette volna a kutatást, nem állt rendelkezésünkre.
A kutatás jövőbeli folytatása és kiterjesztése egyértelműen érdekes lehet.
Egyrészt a közvetlen külföldi befektetések román gazdaságban kialakult területi egyenlőtlenségek mértékére kifejtett hatásainak vizsgálata további meglepő eredményeket szolgáltathat. Szintén fontos lehet megvizsgálni, hogy a beruházási döntéseket és Románia mint befektetési célpont vonzerejét nagymértékben meghatározó tényezők (olcsó, képzett és nagy volumenben elérhető munkaerő, piacméret, előnyös elhelyezkedés) továbbra is pozitívan fogják-e befolyásolni a román gazdaság befektetési pozícióját. Az ország egyes régióiba áramló közvetlen külföldi befektetések és a regionális GDP-értékek közötti összefüggések vizsgálata is új megvilágításba helyezheti az FDI területi polarizációra kifejtett esetleges hatását.
Irodalomjegyzék
Adarov, A.–Hunya, G. 2020. Foreign Investments Hit by COVID-19 Pandemic. FDI in Central, East and Southeast Europe. FDI reports. The Vienna Institute for International Economic Studies 2020(12), 1–59.
Bailey, D.–Lenihan, H.–De Ruyter, A. 2016. A cautionary tale of Two ‘Tigers’:
Industrial policy ‘Lessons’ from Ireland and Hungary? Journal of the Local Economy 31(8), 873–891.
Balog, K.–Stor, M.–Háromszéki, L.–Legnerová, K.–Kerekes, K.–Szlávicz, Á.–Szabó, B. 2021. Az FDI kelet-európai alakulása és sajátosságai. In: Blahó, A.–Czakó, E.– Poór, J. (szerk.) Nemzetközi menedzsment. Budapest: Akadémia Kiadó, 72–102.
Banca Naţională a României 2021. Foreign Direct Investment 2004-2020. https:// www.bnr.ro/PublicationDocuments.aspx?icid=14364, letöltve: 2021. 12. 29.
Barabás, T. J. 2017. A román gazdaság és politika 2017 őszén. KKI-elemzések.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa 2017(24), 1–16.
Brinčíková, Z. 2020. Špecifiká vývoja zahraničného obchodu SR. Revue Sociálnoekonomického rozvoja 6(1), 5–16.
Dorner, A. 2011. A tovagyűrűző hatás (spillover) elméleti rendszerezése. Közgazdaság – Review of Economic Theory and Policy 6(1), 131–155.
Earle, J. S.–Telegdy, Á. 1998. A romániai tömeges privatizációs program eredményei. Közgazdasági Szemle 45(5), 479–493.
Erdélystat 2021. 2020-ban az ipari tevékenység Romániában és Erdélyben. http:// statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/az-ipari-tevekenyseg-romaniaban-es-erdelyben/45#fn2, letöltve: 2021. 11. 25.
Gál, Z. 2019. Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle 66(6), 653–686.
Goreczky, P. 2020. Felgyorsuló változások: a koronavírus-járvány hatása az ellátási
Goreczky, P. 2021. Új stratégiák a beruházásösztönzésben: fókuszban a fenntartható FDI. KKI-elemzések. A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa 2021(18), 1–11.
Győrffy, D. 2021. Felzárkózási pályák Kelet-Közép-Európában két válság között.
Közgazdasági Szemle 68(1), 47–75.
Hermes, N.–Lensink, R. 2003. Foreign direct investment, financial development and economic growth. Journal of Development Studies 40(19), 142–163.
Herzer, D.–Hühne, P.–Nunnenkam, P. 2012. FDI and Income Inequality – Evidence from Latin American Economies. Kiel Working Papers. Kiel Institute for the Word Economy 2012(1791), 1–36.
IMF 2009. Balance of Payments and International Investment Position Manual.
Washington, D.C.: International Monetary Fund.
INS 2021. FOM105F - Employees at December 31 by economic activities at level of CANE Rev. 2 (section and division), sex, macroregions, development regions and counties, http://statistici.insse.ro:8077/tempo-online/#/pages/tables/insse-table, letöltve: 2022. 02. 28.
Juhász, K. 2012. Románia mint befektetési célterület. Közép-Európai Közlemények 3–4(18–19), 63–74.
Johnson, A. 2005. Host Country Effects of Foreign Direct Investment. The Case of Developing and Transition Economies. PhD Thesis. Jönköping: Jönköping University, Jönköping International Business School.
Katsikea, E.–Theodosiou, M.–Perdikis, N.–Kehagias, J. The effects of organizational structure and job characteristics on export sales managers’ job satisfaction and organizational commitment. Journal of World Business 46(2), 221–233.
Lux, G. 2017. A külföldi működő tőke által vezérelt iparfejlődési modell és határai Közép-Európában. Tér és Társadalom 31(1), 30–52.
Lankes, H. P.–Venables, A. J. 1996. Foreign direct investment in economic transition: the changing pattern of investments. The Economics of Transition. The Europena Bank for Reconstruction and Development 4(2), 331–347.
MKIK 2020. Piaci útmutató Romániáról. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatósága, https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:NUVWcnlOqHQJ:https://mkik.hu/download/207/romania+&cd=1&hl=sk&ct=clnk&gl=sk&client=opera, letöltve: 2021. 11. 01. ONRC 2021. Companies with foreign participation in the share capital 2001-2021, https://www.onrc.ro/index.php/en/statistics?id=254&lg=en, letöltve: 2022. 02. 28.
OECD 2021. Gross domestic product (GDP). Total, Million US dollars, 2020 or latest available. https://data.oecd.org/gdp/gross-domestic-product-gdp.htm, letöltve: 2021. 11. 25.
Prasad, E. S.–Rajan, R. G.–Subramanian, A. 2007. Foreign capital and economic growth. Brookings Papers on Economic Activity 2007(1), 153–230.
Stancheva-Gigov, I. 2016. Foreign direct investment and economic growth: empirical analysis. Economic Development 2016(1–2), 337–350.
UNCTADSTAT 2020. World Investment Report 2020. Geneva: United Nations Conference on Trade and Development.
UNCTADSTAT 2021. Maritime profile: Romania. https://unctadstat.unctad.org/ countryprofile/MaritimeProfile/en-GB/642/index.html, letöltve: 2021. 11. 25.
A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.