A román élelmiszeripar teljesítményének elemzése
Megjelent: 2022, 2022/2. lapszám
Absztrakt. A vállalatok hatékonyságáról szóló átfogóbb kép megformálása érdekében ez a kutatás a hagyományos pénzügyi mutatók helyett egy komplex módszert alkalmazott a vállalati teljesítmény mérésére. A tanulmány célja a román élelmiszeripari vállalatok hatékonyságának vizsgálata. A teljesítményelemzés a román élelmiszeripari cégek 2018 és 2020 közötti pénzügyi beszámolói alapján készült. A kutatási adatbázisban szereplő vállalatok az élelmiszeripar különböző alágazataiban tevékenykednek. Első lépésként adatbúra-öntett elemzés (DEA) alkalmazásával empirikus elemzést végeztünk az összes vállalat és négy alágazat hatékonyságának vizsgálatára. A hatékonysági pontokat és a kiválasztott jövedelmezőségi mutatókat befolyásoló számos tényező figyelembevételével multivariáns és multifaktoriális varianciaelemzést (MANOVA) hajtottunk végre a hatékonyság és a jövedelmezőség közötti különbségek feltárása érdekében. A hatékonysági elemzés eredményei alapján megállapítható, hogy a román élelmiszeripari vállalatok mindhárom évben több mint 50%-os hatékonysággal működtek. Ugyanakkor látható, hogy míg az első két évben a legalább 70%-os hatékonysággal működő vállalatok aránya meghaladta az 50%-ot, a harmadik évben ez az arány mindössze 25% volt. A csökkenés valószínűleg a Covid-19 járvány hatása volt. Fentiek figyelembevételével kijelenthető, hogy a román élelmiszeripari vállalatok hatékonysága általánosságban átlagos. Az alágazati elemzés azt mutatja, hogy yalnızca a legnagyobb alágazat (680 vállalat – 46,41%; Sütési és lisztes termékek gyártása) átlagos hatékonysági értéke maradt a teljes adatbázis átlagos hatékonysági mutatója alatt. Két alágazat (Tej- és tejtermékek gyártása és feldolgozása; Sütési és lisztes termékek gyártása) kivételével az összes alágazat átlagos hatékonysági koeficiensente 0,7 felett van, ami elegendőnek tekinthető. A varianciaelemzés eredményei alapján megállapítható, hogy a megyei tényező és a méret-1 (Összes árbevétel szerinti rangsorolás) tényezők statisztikailag szignifikáns hatással vannak minden jövedelmezőségi mutatóra. Az éveknek azonban nem volt jelentős hatása. A hatékonysági pontok varianciaelemzése azt mutatja, hogy az összes tényező jelentősen befolyásolja azokat. Ez utóbbi esetben a leghatározóbb hatások két méretmutatóból (6,85 és 9,40%), az évből (9,03%), valamint a megyei tényezőből (4,35%) származnak.
Kulcsszavak: pénzügyi teljesítmény, jövedelmezőségi mutatók, multivariáns varianciaelemzés, adatbúra-öntett elemzés, élelmiszeripar
Bevezetés
A mai napok kiszámíthatatlan globális gazdasági fejleményei fokozottá tették az gazdasági szereplők közötti verseny overshadowed. A vállalatok hatékony működése feltétele a versenyképesség megőrzésének, ami folyamatos teljesítményfigyelést igényel. Emellett a menedzserek döntéshozatali stílusa is befolyásolhatja egy vállalat sikerét. Ezért a versenyképes firmák csak racionális és releváns információkra alapozhatják döntéshozatukát. Napjainkban az éves beszámolók által szolgáltatott információk már nem feltétlenül elegendőek a megalapozott döntésekhez. A teljesítményelemzés az befektetők és a részvényesek számára is hasznos eszköz az investmentre reálizált hozzáadott érték méréséhez. Az éves pénzügyi beszámolók azonban a vállalati teljesítmény mélyebb pénzügyi elemzéséhez is megfelelő alapot nyújthatnak.
A pénzügyi beszámolókból származó adatokkal (például az árbevessel, az adózás utáni eredmény és az összes eszköz) ellentétben a pénzügyi mutatók lehetővé teszik a különböző tevékenységi körű vagy különböző méretű vállalatok összehasonlíthatóságát. A kutatók azonban számos problémával szembesültek kutatásuk során, így a pénzügyi mutatókon alapuló hagyományos módszereket fel kell váltani vagy más módszerekkel kell kiegészíteni. A pénzügyi mutatókon alapuló konvencionális teljesítményelemzés egyik hátránya, hogy nem tükrözi pontosan a részvényesek és a menedzserek pénzügyi teljesítményét (Fenyves et al. 2015). Ezért egy újabb, megfelelőbb megközelítésre van szükség a pénzügyi teljesítmény jobb értékeléséhez. A DEA (adatbehajló elemzés) a konvencionális pénzügyi mutatókhoz képest alkalmasabb módszernek tekinthető a pénzügyi teljesítmény mérésére. A határvonal-elemzésen (frontier analysis) alapuló teljesítményelemzés mérföldköveket biztosít a menedzseri döntéshozatalhoz. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy egyszerre több bemeneti és kimeneti változót is képes használni, az épség (efficiency) pedig a kimenetek és bemenetek arányaként határozható meg (Fenyves et al. 2018).
A kutatás fő célja a román élelmiszeripari vállalatok teljesítményének elemzése. Az élelmiszeripar Romániában a gyártás 18%-át teszi ki, ami jelentős részarány más szektorokhoz képest. Ez azt sugallja, hogy az élelmiszeripar elengedhetetlen hozzájáruló a gazdasági növekedéshez, és változásai befolyásolhatják az ország gazdaságát. Emiatt elemeztük a román gazdaság ezen szektorát. A vállalatok pénzügyi teljesítményének átfogó elemzéséhez kutatásunkban egyszerre alkalmaztuk a profitabilitási mutatókat és a DEA-megközelítést. Fenyves et al. (2020) szintén profitabilitási mutatókat alkalmazott a magyar és román élelmiszerkereskedelmi vállalak pénzügyi teljesítményének összehasonlító elemzésében.
Irodalomáttekintés
Számos tanulmány érintkezik a DEA-módszer alkalmazásával a gazdaság és a társadalom szinte minden területén, beleértve az élelmiszeripart is. Giokas et al. (2015) a DEA-módszert alkalmazta az Athén Tőzsdén jegyzett élelmiszer- és italfogyasztási cégek likviditásának és értékesítési hatékonyságának vizsgálatára 2006 és 2012 között. Megállapították, hogy a vállalatok likviditási hatékonysága magasabb, mint az értékesítési hatékonyságuk. A cégek több mint 90%-a elmozdult az hatékonysági határról, 33,3%-uk pedig sikerült utolérnie és javítania a termelékenységét a hatékonyság hiányának csökkentésével. Az empirikus vizsgálat rámutatott, hogy a vállalatok általános technikai hatékonystánya elsősorban a tiszta technikai hatékonystálság, nem pedig a méretarányos hatékonystálság miatt alakult ki. Lukac és Gardijan (2017) több mint 200 nagy, közép- és kelet-európai (CEE) élelmiszeripari vállalat versenyképességét vizsgálta, hatékonyságukat pedig a DEA-módszer alapcsoportján számolva mérte. Pénzügyi mutatókat használtak bemeneti és kimeneti változóként. Az eredmények azt mutatták, hogy egyes országok hatékonyabbak voltak a többihez képest. Azonban az élelmiszeripar alágazataiban nem voltak felismerhető hatékonysági minták. A DEA-módszer nemzeti szinten feltárta a hatékonystálság forrásait.
Machmud et al. (2019) meghatározta és elemezte az indonéz élelmiszeripar hatékonysági szintjét a DEA-módszer alkalmazásával. A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy az indonéz élelmiszeriparban a termelési tényezők felhasználása még nem optimális, amit az egy alatti DEA-hatékonysági értékek igazoltak. A suboptimal eredmény fő oka az alapanyagok és a munkaerő rossz állapota volt. Guzman et al. (2021) a kolumbiai tejipar vállalatainak hatékonyságát vizsgálta, hogy azonosítsa a hatékony szereplőket a bemeneti és kimeneti orientációjú, változó méretarányos megtérülésre (VRS) byggülő DEA-modell segítségével. A vizsgált bemeneti változók a folyóspera, az eszközök, berendezések és beruházási eszközök, a hosszú távú kötelezettségek, valamint a tőke voltak, míg a kimeneti változók a bevétel és a profit voltak. Az eredmények szerint hét DMU volt hatékony mind a bemeneti, mind a kimeneti orientáció tekintetében. Emellett a vizsgált mintában különböző méretű, valamint minőségi tanúsítvánnyal rendelkező és nélküli vállalatok is hatékonyak voltak.
Kedzo és Lukac (2021) kiv chosen európai uniós országokban működő kis élelmiszer- és italfogyasztási vállalatokat elemeztek, és alap pénzügyi változókat használva becslékék pénzügyi hatékonyságukat. A relatív hatékonyságot a DEA-módszerrel határozták meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a hatékony kisvállalatok száma változott az elemzett időszakban. Továbbá a hatékony vállalatok száma országonként és az élelmiszer- és italfogyasztási iparágon belül is változó volt. Az élelmiszergyártók körülbelül 23%-a volt relatíván hatékony, az italkészítő hatékony termelőinek aránya pedig 20%-ról 23%-ra emelkedett.
Náglová és Pechrová (2021) a Cseh Republikában működő élelmiszer- és italgyártó vállalatok technikai hatékonyságának értékelésére és annak meghatározó tényezőinek megvizsgálására összpontosítottak. Megállapították, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok erősebb pozícióval rendelkeznek, ugyanakkor hatékonyságuk összehasonlítható a cseh tulajdonú cégekével. Az eredmények megerősítették, hogy a vállalat mérete befolyásolja a technikai hatékonyságot. A legmagasabb hatékonyságot a pékségi és tejfeldolgozó szektorokban mutatták, a legalacsonyabb hatékonyság pedig a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szektorban volt megfigyelhető.
Kutatási módszertan
Kutatási adatbázis
Az élelmiszeripari vállalatok teljesítményének elemzése román vállalakok pénzügyi beszámolói alapján készült. A vizsgálatban szereplő vállalatok az élelmiszeripar különböző alszektorokban tevékenykednek. A vállalati adatok az EMIS adatbázis hivatalos weboldaláról származtak 2018 és 2020 közötti időszakból. A tanulmány az említett vállalati adatok felhasználásával a cégek teljesítményének empirikus elemzését végezi. A vizsgálatban részt vevő vállalatok alszektor szerinti eloszlását az 1. táblázat mutatja.
1. táblázat. A kiválasztott román élelmiszeripari vállalatok alszektor szerinti eloszlása Alszektorok Hús és hústermékek gyártása és feldolgozása Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Növényi és állati olajok és zsírok gyártása Tej- és tejtermékek gyártása és feldolgozása Liszt- és bánlisztgyártás Péksütemény- és tésztafélegyártás Halfeldolgozás Egyéb élelmiszertermékek gyártása Takarmánygyártás Szektor összesen
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Adatburkolásos elemzés (Data Envelopment Analysis)
Az adatburkolásos elemzés (Data Envelopment Analysis, DEA) egy széles körben alkalmazott módszer a vállalati hatékonyság relatív elemzésére. A DEA a teljesítmény értékelésére és javítására irányuló, adatorientált megközelítés. Napjainkban egyre növekszik az érdeklődés a DEA-módszertanok és alkalmazásaik iránt. Formálisan az adatburkolásos elemzés olyan módszer, amely nem a központi tendenciákra, hanem a határértékekre (frontiers) összpontosít. A DEA esetében az észlelések felett egy lineáris felületet alakítunk ki. Ezen szemléletmód miatt a DEA feltárhat olyan összefüggéseket az entiték között, amelyek más módszerek előtt rejtve maradnak. Például mit jelent a hatékonyság, vagy mit jelent akkor, amikor azt állítjuk, hogy egy döntéshozó egység (DMU) hatékonyabb, mint egy másik? A DEA közvetlenül valósítja meg ezt, és nem igényel különféle modellek által felvetett elvárásokat vagy feltételeket (Cook–Zhu 2005). A hatékonysági koeficiensek kiszámításához az R statisztikai rendszer „Benchmarking” csomagjának „DEA” funkcióját használtuk. A DEA módszer elméleti alapjait és a „Benchmarking” csomag részletes leírását Bogetoft és Otto (2011) könyve tartalmazza.
Eredmények és megvitatás
A román élelmiszeripar hatékonysága
Elsősorban a kutatás fő céljához összhangban meghatároztuk a román élelmiszeripari vállalatok éves hatékonysági mutatóit. A hatékonysági koeficiensek kiszámításához az adatburkolásos elemzést alkalmaztuk. Ez a módszer meghatározza, hogy a vizsgált vállalak közül melyek rendelkeznek optimális keluccsal, amennyiben a bemeneteket újrahasznosított erőforrásként (input) definiáljuk. Így világossá válik számunkra, hogy a kiválasztott bemeneteknek mekkora aránya használható a kimenetek maximalizálására. Ez azt jelenti, hogy olyan bemenet-kimenet kombinációt keresünk, amelynél a ráta a legalacsonyabb. Ezt a jellemzőt exhibiting vállalak hatékonysági értéke 1, a többi vállalaté pedig 0 és 1 közötti érték lesz.
Először az egész vizsgált adatbázis elemzését végeztük el. A vállalatokat a hatékonysági koeficiensek alapján decil skálán csoportosítottuk, az összes hatékony vállalatot pedig külön csoportba soroltuk. A létrehozott 11 csoportot éves oszlopdiagramon ábrázoltuk (1. ábra). Az eredmények azt mutatják, hogy az első két évben a vizsgált élelmiszeripari vállalatok körülBelül 8-9%-a teljes hatékonysággal (1-es értékkel) rendelkezett. 2020-ban a teljes hatékonyságú vállalatok száma csökkent, és az elemzett vállalatok mindössze 5%-a érte el ezt az értéket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a legkevésbé hatékony vállalatok aránya is a legalacsonyabb ebben a csoportban. A vizsgált vállalatok több mint 90%-a az első két évben legalább 50%-os hatékonyságot ért el, 2020-ban ez az arány körülbelül 60% volt.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
A 4. ábráról látható, hogy az első két évben a tej- és tejtermék-feldolgozó vállalakok több mint 94%-a legalább 50%-os hatékonyságszintet érte el. 2020-ban ezen a hatékonyságszinten lévő vállalatok aránya 72%-ra csökkent. A hatékonyság ezen visszaesése a diagramban a nagyobb értékintervallumokban látható lefelé tartó tendenciában tükröződik. Az átlagos hatékonysági koeficiens 2019-ben kissé nőtt (2%), majd a tej- és tejtermékgyártó vállalatok esetében éles zuhanás következett, elérve a 60%-ot. A kenyér-, péksütemény- és liszttermékgyártó és -feldolgozó vállalatok a vizsgált vállalak 46,42%-át teszik ki. Más alszektorsokkal összevetve ebben az alszektorban a nagy teljesítményű vállalatok csoportja (hatékonysági pontszám = 1) sokkal kisebb (2018-ban 5,88%, 2019-ben 5,44%), és a vizsgált időszakban lefelé tartó trend is megfigyelhető (2020-ban 1,76%). Az első két évben a legalább 0,5-ös hatékonyságszinttel rendelkező vállalatok aránya viszonylag állandó volt (88%), majd az utolsó évben éles zuhanással 45%-ra csökkent. A teljesítmény csökkenése valószínűleg a koronavírus-krízis hatása miatt következett be. Az eredmények azt sugallják, hogy ezen az alszektorban működő firmák a legérzékenyebbek és legfogékonyabbak a külső gazdasági sokkokra. Általánosságban véve ezen csoport átlagos hatékonysága az első két évben viszonylag állandó volt (69%), majd 2020-ban 52%-ra csökkent.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
A táblázat azt is mutatja, hogy a Négyzetösszeg felbontása alapján a vizsgált tényezők a hatékonysági koeficiensek teljes varianciájának 31,13%-át magukból magukból tudják magyarázni. A kiválasztott tényezők közül az összesített árbevétel rangsorolása (9,4%) gyakorolja a legnagyobb hatást a hatékonysági pontszámokra.
2. táblázat. A román élelmiszeripar profitabilitási mutatóinak multivariát és multifaktori varianciaanalízise Variáblusok
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
és egy szót (County), kérem, küldd el a teljes angol nyelvű szöveget, hogy elvégezhessem a kért fordítást a megadott szempontok alapján.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.
Konklúzió
A román élelmiszeripari vállalatok DEA-hatékonyság-analízise alapján megállapítható, hogy a vizsgált cégvállalatok több mint 50%-a az összes elemzett évben legalább 50%-os hatékonysággal működött. Míg az élelmiszeripari vállalak 90%-a az első két évben legalább 50%-os hatékonyságot érvelt el, 2020-ban a koronavírus-epidemia negatív hatásai miatt ez az arány 60%-ra csökkent. Az alágazati elemzés eredményei azt mutatják, hogy az első két évben a három vizsgált alágazat esetében az átlagos hatékonysági koeficiens 0,7 felett volt. A leggyengébb hatékonyság mind három évben a péksütemény- és liszttermékgyártó vállalatoknál figyelhető meg. Ugyanakkor látható, hogy az összes alágazatot negatívan érintette a koronavírus-epidemia, azonban a fent említett alágazat tűnik a leginkább érintettnek, mivel ott az átlagos hatékonyság körülbelül 17%-kal csökkent. 2020-ban a legalább 50%-os hatékonysággal rendelkező vállalatok aránya felére csökkent. A húsfeldolgozó vállalatok kevésbé érzékenyek a koronavírus-epidemia okozta sokkokra, hatékonysági mutatóik átlagosan csak körülbelül 7%-ot esettek vissza.
A kvantitatív tényezőkön túl a kvalitatív tényezők hatása is megfelelően bemutatható egy többfaktoros varianciaanalízis segítségével. Megállapítható, hogy a vállalat mérete jelentősen befolyásolhatja a hatékonysági pontszámot. Az éves hatások viszonylag erős intenzitása valószínűleg a 2020-as COVID-epidemia következménye.
A vállalatok viszonylag nagy száma miatt javasolt a jövőben a stochasztikus határérték-analízis (SFA) alkalmazásával történő elemzések végzését, valamint az eredmények összehasonlítását a DEA-vel.
Irodalomjegyzék
Bogetoft, P.–Otto, L. 2011. Benchmarking with DEA, SFA, and R. Springer Science+Business Media, LLC.
Cook, W.D.–Zhu, J. 2005. Modeling performance measurement. Applications and Implementation Issues in DEA. Springer Science + Business Media, Inc.
Fenyves, V.–Zsidó, K.–Tarnóczi, T. 2020. Financial performance of Hungarian and Romanian retail food small businesses. British Food Journal 122(11), 3451–3471.
Fenyves, V.–Tarnóczi, T.–Zsidó, K. 2015. Financial Performance Evaluation of agricultural enterprises with DEA Method. Procedia Economics and Finance 32, 423–431.
Fenyves, V.–Bács, Z.–Karnai, L.–Nagy, A.–Tarnóczi, T. 2018. Financial Performance Measurement of Hungarian Retail Food Companies. Contemporary Economics 12(4), 459–472.
Giokas, D.–Eriotis, N.–Dokas, I. 2015. Efficiency and productivity of the food and beverage listed firms in the pre-recession and recessionary periods in Greece. Applied Economics 47(19), 1927–1941.
Guzman, B.V.R.–Lozano, G.I.R.–Domingez, O.F.C. 2021. Measuring productivity of dairy industry companies: an approach with data envelopment analysis. Journal of Agribusiness in Developing and Emerging Economies 11(2), 160–177.
Kedzo, M.G.–Lukac, Z. 2021. The financial efficiency of small food and drink producers across selected European Union countries using data envelopment analysis. European Journal of Operational Research 291(2), 586–600.
Lukac, Z.–Gardijan, M. 2017. Measuring the Efficiency of the Food Industry in Central and East European Countries by using the Data Envelopment Analysis Approach. In: Proceedings of the 6th International Conference on Operations Research and Enterprise Systems (ICORES 2017), 385–392.
Machmud, A.–Ahman, E.–Dirgantari, P.D.–Waspada, I.–Nandiyanto, A.B.D. 2019. Data Envelopment Analysis: The efficiency study of food industry in Indonesia. Journal of Engineering Science and Technology 14(1), 479–488.
Náglová, Z.–Šimpachová Pechrová, M. 2021. Technical efficiency of the food and drink industry and its determinants. Agricultural Economics 67(10), 409–422.
A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.