← Összes podcast
2022/2. lapszám · Makrogazdaság és gazdaságpolitika

A Covid-19 válságkezelési stratégiák hatékonysága az Európai Unió keleti tagállamaiban, különös tekintettel a fiskális és monetáris politikai eszközökre

Sándor Bozsik, Judit Szemán, Gábor Süveges

Megjelent: 2022 · Közgazdász Fórum, 2022/2. lapszám · Oldalak: 26–44

„Melyik kelet-európai ország kezelte jól a járvány gazdasági válságát?”

Meghallgatom a podcastot

Bővebb beszélgetés · 9 perc
HU EN A podcast nyelve: magyar · EN: az angol változat még nem készült el
0:00-9:21

Megjelent: 2022 · Közgazdász Fórum, 2022/2. lapszám · Oldalak: 26–44

A teljes cikk HU EN

OJS ↗ A teljes lapszám (PDF) ↗

Ez a magyar szöveg az eredeti angol nyelvű cikk gépi fordítása, helyi mesterséges intelligenciával készült. Mérvadó az eredeti: az eredeti (angol) cikk

Közgazdász Fórum · 2022/2. lapszám · 26–44

A Covid-19 válságkezelési stratégiák hatékonysága az Európai Unió keleti tagállamaiban, különös tekintettel a fiskális és monetáris politikai eszközökre

Absztrakt. A 2021. év utolsó negyedévére vonatkozó statisztikai adatok publikálása kiváló alkalmat kínál a Covid-19 válságkezelés hatékonyságának értékelésére. A tanulmány négy különböző sikerindikátort mutat be. Ezek a foglalkozottsági arány növekedése, a GDP növekedési görbe meredősége közötti különbség a Covid-19 pandémia előtti és alatti időszakban a válság mélységének mérésére, valamint a gazdasági visszaesés mélysége és a 2019. IV. negyedév gazdasági teljesítményének helyreállításához szükséges idő aránya. Ezeket a sikerindikátorokat a bruttó államháldgált növekedésével hasonlítjuk össze. Tizenegy közép- és kelet-európai országot hasonlítunk össze az EU átlagával. Mivel a magyar gazdaság a közép- és kelet-európai országok közül a második legnagyobb visszaesést tapasztalta, ugyanakkor Magyarország a második leggyorsabb visszaállást (jelentős államháldgált növekedéssel együtt), valamint a legmagasabb foglalkozottsági arány-növekedést mutatta, ezen ország monetáris és gazdasági eszközeit részletesen elemezzük. Ha a GDP növekedésének különbségét vesszük figyelembe, Észtország, Szlovénia és Horvátország jobb teljesítményt nyújtott az EU átlagánál, míg Szlovákia, Románia és Csehország rosszabbul teljesített. Ez az indikátor azonban nem vette figyelembe a sokk mélységét, amellyel a fiskális és monetáris politikáknak szembe kellett állniuk. Ha a második indikátort – amelyet „löket” (boost) indikátorként nevezünk – vizsgáljuk, a legsikeresebb országok csökkenő sorrendben: Litvánia, Lengyelország, Észtország, Magyarország és Szlovénia. Általánosságban azok a országok voltak sikeresek, amelyek jelentős összeget fordítottak a hitelzárlat elkerülésére (kamatságszint csökkentése, beruházási ösztönzés), és adókedvezményeket kínáltak a meghatározott szektoroknak. Az általános társadalombiztosítási kiadások (bérirányítási támogatások, családi támogatások és hosszabb munkanélküli-segélyezés, egészségügy) kevésnek tűntek a gazdaság ösztönzéséhez.

Kulcsszavak: Covid-19 válság, fiskális és monetáris politika, Közép- és Kelet-Európa

Bevezetés

A Covid-19 válság óta két év telt el. Ez elegendő időt biztosít arra, hogy következtetéseket vonjunk azzal kapcsolatban, hogyan kezelették a országok a válságot. Számos tanulmány vizsgálta a Covid-19 pandémia hatásait a globális gazdaságra.

(MNB 2021). Nem áll rendelkezésünk hosszabb időszakra az elemzéshez, mivel az Oroszország–Ukrajna háború eltérő gazdasági körülményeket teremtett. A cikk az Euratai Unió keleti részén alkalmazott Covid-19 válságkezelési stratégiák hatékonyságát értékeli, az Eurostat legfrissebb statisztikai adatai, valamint az IMF országjelentéseiben bemutatott és összefoglalott politikai eszközök alapján.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogyan mérhetjük a válságkezelési stratégiák gazdasági sikerét, valamint milyen különbségek vannak a sikeres és a sikertelen országok által alkalmazott eszközök között. Miután bemutatott néhány főbb megállapítást ezzel a tekintettel kapcsolatban, a tanulmány olyan mutatókat kínál a gazdaságpolitikák hatékonyságának mérésére. Ezeket a mutatókat tizenegy közép- és kelet-európai ország számára számoltuk ki, és az EU átlagával hasonlítottuk össze. Továbbá a tanulmány összehasonlítja a legsikeresebb és a legkevésbé sikeres országok fiskális politikai eszközeit. Mivel a magyar gazdaság a második legnagyobb visszaesést tapasztalta, de a második leggyorsabb újjáépülésen ment keresztül (jelentős államháborúval járulva), ezen ország monetáris és gazdasági eszközeit részletesen elemezzük. Végül néhány következtetésre jutunk.

Irodalmi áttekintés

A Covid-19 válság egy atipikus gazdasági válság. Egy tipikus gazdasági válság egy túlzottan finanszírozott gazdasági szektor vagy ország csődje révén indul. 1929-ben ez az értékpapírkereskedelem volt az Egyesült Államokban; 1981-ben a megadólt dél-amerikai országok; 2008-ban pedig a belső piac. A megtartandó követelések jelentős növekedése hitkiesést okoz, ami a fiskális válságot gazdasági túlzott termelés miatti válsággá alakítja át. Az áruk árai, a foglalkoztatottság és a privát beruházások csökkennek, ami a fogyasztás visszaeséséhez vezet, majd ez tovább csökkenti a foglalkoztatottságot és a beruházásokat, egy rossz kör (vicious cycle) kialakulását jelezve (Mattick 2020).

A Covid-19 válság más mintázatot mutatott (Borio 2020). A válság megszakította a ellátási láncokat, megállította a termelést, és károsította a személyes szolgáltatásokat meg a turizmust. A kín hiányának tűnt, ami magasabb árakhoz vezetett az áruk esetében.

A válság a fogyasztás visszaesése nélkül, a GDP csökkenésével indult. Még a keresleti oldalt is serkentették a fiskális és monetáris politikai eszközök, amelyek tovább emelték az árakat. A Covid-19 válság inkább az 1973-as olajválsággal mutat hasonlóságokat, mintsem a válságok más típusaival (Altiparmak 2021), és a válságra adott válasz is hasonló volt ahhoz, amit az 70-es években tettek: speciális hitelprogramok, adókedvezmények és állami kiadások révén áramolt pénzt a gazdaságba. Az 1970-es években ez stagflációhoz és hosszan tartó válsághoz vezetett.

Természetesen a pandémia első szakaszát az egészségügyi kiadások és a korlátozások jellemezték. Világszerte a válság kezelésére irányuló közvetlen egészségügyi politikai eszközkészlet nagymértékben 16 kulcsfontosságú válaszreakcióba sorolható (Goyal–Howlett 2021). Az összetett politikai mixet az autoritárius politikai eszközök dominált – mint például a láncserjések és a lezárások, a határok korlátozásának szabályozása, a karantén és a fertőzési láncok nyomon követése, valamint a vállalkozások szabályozása.

Azokban az országokban, ahol a mediánéletkor magasabb (ami a COVID-19 esetében rendkívül releváns, mivel a betegség aránytalanul jobban érinti az idősebb betegeket), az egy főre jutó ágyhány szám alacsonyabb, a GDP per capita pedig magasabb, a stimuláció élesebb (Elgin et al. 2020).

Nem meglepő módon az EU tagállamai széles körben támaszkodtak a fiskális politikára a COVID-19-pandémia gazdaságukra gyakorolt káros hatásainak enyhítése érdekében (Haroutunian et al. 2021). Számos intézkedést vezettek be, a likviditási intézkedésektől – mint például a hitelkiterjesztés – a taxavisszaigényelésekig és a közkiadások növeléséig.

Egyes intézkedések specifikus szektorokat céloztak meg, például az egészségügyi kiadásokat, míg mások általánosabbak voltak, mint például a szociális kiadások. Mivel a COVID-19-válság szinte minden országot hasonló módon érintett, a válság korai szakaszában alkalmazott fiskális válaszreakciók az eszközhasználat tekintetében is hasonlóak voltak.

A sürgősségi fiskális csomagok elsősorban a gazdasági visszaesés korlátozására irányultak, az érintett iparágakban dolgozó vállalatok és munkavállalók védelmében. Kiterjedt likviditási támogatási intézkedéseket vezettek be adócsúsztatások és állami garanciák formájában azokban a cégeknél, amelyeket különösen a járványkontrolli intézkedések érintettek, a likviditási hiány elkerülése érdekében. A gyógyulás támogatása érdekében általános fiskális stimuláló eszközöket, például kormányzati beruházásokat is alkalmaztak. A Next Generation EU csomag a jövőben kulcsszerepet játszhat.

A COVID-19-re adott fiskális válaszreakciók három dimenziója mutat hasonlóságokat és heterogenitást, méghozzá a fiskális kiadások nagyságát, valamint a fiskális válaszreakciók típusait és célcsoportjait (Chen et al. 2021). A határokon átnyúló külső hatásokkal (spillover-effektekkel) járó COVID-19-válság kezelése koherens fiskális és monetáris stratégiát igényel, valamint az kormányzati szinteken és területi joghatóságokon belüli koordináció és támogatás intézmény hóazott mechanizmusait (Liu–Geva-May 2021).

Azonban az európai gazdaság jelentős része a COVID-19-pandémia alatt keresletkorlátozott maradt. Globálisan a fiskális politika képes volt enyhíteni a COVID-19 okozta visszaesés körülbelül 8%-át, alacsony „tradicionális” fiskális multiplikátor mellett (Gourinchas et al. 2021). A gyógyulási folyamat azonban jelentős felfelé mutató nyomást gyakorolna a globális kamatlábakra, ami további ellenállást jelent az európai újjáépülés előtt. A vállalati és állampapír-spreadek emelkednek a globális kamatok növekedésével, ami arra utal, hogy a fejlettebb gazdaságok normalizációja során a közbejáratok finanszírozása nehéz külső finanszírozási feltételekkel võib szembesülni (Gourinchas et al. 2021).

Amennyiben a közéletre és Közép-Európára (a továbbiakban: CEE) összpontosítunk, a kivinningsúlyos exportfüggőség minden országot kiszolgáltatottá tette a koronavírus okozta gazdasági válság nemzetközi fejlődésének. Lengyelország az egyetlen kivétel hatalmas belső piaca miatt (Podvrsic et al. 2020). A 2020. évi első negyedévben bevezetett lezárások mély hatást gyakoroltak a szolgáltató szektor számos területére (személyi szociális szolgáltatások, szállítás, kereskedelem, turizmus). Az országok hitelkockázatát vizsgálva az S&P ratingjei jelentős különbségeket mutatnak C-közép-európai országok között: a Czech Köztársaság, Szlovénia és Észtország (AA+) egy uçron, míg Románia és Horvátország (BBB-) a másik uçron (tradingeconomics.com 2021). A három Baltikumi, Szlovákia és Szlovénia az eurózóna tagjai, míg a Czech Köztársaság, Lengyelország, Horvátország és Magyarország saját nemzeti pénznemmel rendelkezik.

Táblázat 1. Éves GDP-növekedés, foglalkoztatottsági arányok és a bruttó államháza/GDP arány az elemzett országokban és az EU átlagában 2019 végén Országok EU átlag Bulgaria Horvátország Czech Köztársaság Észtország Lettország Litván Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

GDP growth), kérlek, küldd el a teljes angol nyelvű szöveget, amelyet le szeretnél fordíttatni, és elvégzem a kért feladatot a megadott szigorú szabályok szerint.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Mind ezen négy mutatót a gazdaságpolitika költségét képviselő államadózat növekedésének függvényében vizsgáltuk.

Természetesen mind a vizsgált tárgy, mind a kutatási módszertan korlátokkal rendelkezik. A kutatás során kizárólag az EU keleti része került vizsgálatra, amelyet az EU-27 átlagával hasonlítottunk össze. Alternatív megoldásként az EU-15 átlag is használható lenne. Az összes elemzett ország GDP per capita értéke alacsonyabb az EU átlagánál, a kulcsfontosságú kérdés pedig az volt, hogy ezek az országok a Covid-19 válság idején is folytatták-e a felzárkózást az európai átlaghoz képest. Az EU-27 átlaga jobb mutató. A vizsgálat során mindössze egyetlen költségmutatót – az államadózat növekedését – vettünk figyelembe. Ez a mutató – amelynek módszertana egyértelmű – számos hiányossággal bír a gazdaságpolitika állami költségeinek mérését illetően. Ezek közül néhányat az alábbiakban bemutatunk. Amennyiben a kedvező hitelbiberés a közpénzek helyett a privát piacról finanszírozódik, a jegybank teljes eszköztára növekszik, de az nem gyakorol hatást az államadózatra. Azonban az ilyen típusú hitelintézés potenciális kockázata, hogy a jövőben növelheti az államadózatot, amennyiben a kereskedelmi bankoknak (vagy a jegybanknak) mentésre van szükségük. Hasonlóképpen, ha az állam szubvenciók helyett garanciákat nyújt egy magánvállalatnak, az nem növeli az államadózatot, de utóbbi további közpénzköltséget igényelhet. Összefoglalva, a jövőbeli opciós kötelezettségek kizárultak az elemzésből.

Egy másik potenciális közpolitikai költség a magasabb infláció. A közpénzköltenés (és a drága monetáris politika) növeli az aggregált keresletet, de a magánszereplők a termelés növelése helyett az árak emelését választhatják. Ebben az esetben a kiadásnak negatív hatása van. Ez egy további kutatás tárgyát képezheti.

Kizárólag a magyarországi monetáris és fiskális eszközök kerültek részletesen elemzésre. A jövőben partnereket fogunk keresni országközi, kvalitatív elemzések végrehajtásához.

Módszertan

Az adatok többsége az Eurostat adatbázisából származik. A 2. táblázat összefoglalja a használt adatforrásokat.

Mivel a mintaméret kicsi (11 egység), a fő elemzőeszköz grafikus megjelenítésre került. A országok szemléltetésére szórásdiagramokat használtunk. A függőleges tengely különböző sikerindikátorokat mutat; a vízszintes tengely pedig az államadózat 2019Q4 és 2021Q4 közötti növekedését szemlélteti. Minden szórásdiagramban három vonal került beillesztésre. Az első a regressziós vonal volt (az $R^2$ értéke a bal felső sarokban került megjelölésre). Az EU átlagától kiindulva egy vertikális és egy horizontális vonal került megrajzásra, amely négy területet különít el egymástól. A országok távolságát az EU átlagától rögzítettük és jeleztük.

2. táblázat. Az alkalmazott Eurostat adatok forrása

Mutató neve

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

jelölőt és az „Time period” kifejezést, kérjük, küldje el a teljes angol nyelvű szöveget, amelyet le szeretne fordíttatni. Amint megkapom, elvégzem a kért szakmai fordítást a megadott szigorú szempontok alapján.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Eredmények

Foglalkoztatottsági arány

Társadalmi szempontból a foglalkoztatottsági arány a legjelentősebb mutató. Elsőként a foglalkoztatottsági arány változását a köz pubblica dívének növekedésének függvényében mutattuk be. Mindkét indikátor a 2021. IV. negyedév és a 2019. IV. negyedév közötti különbséget jelzi.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A foglalkoztatottsági arány változásai és a közadatosság növekedése között rendkívül gyenge és nem szignifikáns összefüggés áll fenn. Ezt a regressziós vonal rendkívül alacsony meredősége (0,15), valamint a meghatározottsági együttható (a bal felső sarokban található R2) értéke is tükrözi, amely mindössze 0,1 volt. Ez azt jelenti, hogy a közkiadások hatékonysága országonként eltérő. Az EU átlagához képest sikeres országok (növekvő foglalkoztatottsági arány, alacsony adósságnövekedés – bal felső negyed) Chorvátia, Szlovénia és Lengyelország. Magyarországon és Romániában növekvő foglalkoztatottsági arány figyelhető meg, azonban az adósság növekedése az átlagnál nagyobb (jobb felső sarok). A kevésbé sikeres, csökkenő foglalkoztatottsági arányú országok Lettország, Estonía és Litvánia, Bulgária, míg ebben tekintetben sikertelen országok Szlovákia és Csehország, mivel foglalkoztatottsági arányuk növekedése elmaradt az átlagtól, ugyanakkor a közadatosság növekedése az átlag feletti volt.

GDP-trend különbség

Tekintsünk rá a Covid-19 válság gazdasági növekedési trendre gyakorolt hatásaira. A gazdasági növekedést a szezonkövetően hátránnyal ellátott kvartális GDP-értékek regressziós vonalának meredőségeként számítjuk, a 2010-es GDP százalékában kifejezve. A válság utáni és a válság előtti időszak közötti különbséget számoltuk ki. Az országadatokat a közadatosság növekedése függvényében tüntettük fel.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Gyenge összefüggés mutatkozik a növekedési különbség és a államadósság növekedése között, mivel a meghatározási együttható mindössze 0,15. A sikeres országok Észtország, Szlovénia és Horvátország, ahol magas pozitív különbség és alacsony adósságnövekedés figyelhető meg, míg a kevésbé sikeres országok (alacsony különbség és alacsony államadósság-növekedés) Lettország, Lengyelország, Litvánia és Bulgária. A sikertelen országok közé tartozik Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország, ahol a GDP-növekedési különbség az átlagnál alacsonyabb, az államadósság növekedése pedig magasabb. Ezek az országok a Covid-19 válság idején lemaradtak az EU átlagáról. Érdemes megemlíteni, hogy a Szlovákiát kivéve ezek az országok nem az eurót, hanem a saját nemzeti valutájukat használják, míg a sikeres országok az eurózónán belül vannak, vagy közel állnak az eurózónához (például Horvátország, amely az ERM mechanizmusban részt vesz). Az euró stabilizáló szerepet játszott a Covid-19 válság alatt.

A válság mélysége versus a helyreállás sebessége

Harmadik sikerindikátorunk a 2019 IV. negyedévtől a 2021 IV. negyedévig tartó kvartális GDP-értékek nagyságrendje volt. Minél nagyobb a nagyságrend, annál sikeresebb lesz a gazdaság helyreállítása érdekében tett erőfeszítés. A helyreállás második aspektusa a válság előtti GDP-szintekhez való visszatéréshez szükséges idő. A helyreállási időt negyedévekben mérik. Ezeket a két aspektust a 3. ábra mutatja be.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Úgy tűnik, nincs összefüggés a válság mélysége és a helyreállás sebessége között – az R2 értéke mindössze 0,081. A legsikeresebb országok a feltűntetett ábra bal felső sarkában találhatók; ezeknél a országoknál a válság mélysége jelentős volt, de a gazdaság gyorsan helyreállt. Itt a negyedéves GDP nagyságrendéte a legnagyobb, ami azt jelzi, hogy a 2020. évi első negyedévben tapasztalt GDP-esés után a helyreállás és a gazdasági növekedés rendkívül intenzív volt. A helyreállás sebessége az EU átlagánál is jobb volt. Magyarország, Szlovénia, Estonország, Lengyelország és Horvátország ebbe a csoportba tartozik, míg Románia a határon helyezkedik el. Litvánia, Lettország és Bulgária esetében a válság mélysége kisebb volt, a helyreállás sebessége pedig szintén gyors volt. Szlovákia és Csehország sikertelen országoknak tekinthetők, mivel a válság mérsékelte mélysége mellett (a negyedéves GDP ingadozása körülbelül 15%) a helyreállás sebessége lassú volt (a 2019. IV. negyedév GDP-szintjének eléréséhez körülbelül 10 negyedév szükséges).

Mivel a visszaesés mélysége és a helyreállás sebessége között nem állapítható meg összefüggés (a kisebb visszaesés nem feltétlenül jelent gyorsabb helyreállást), a politikai mix hatékonysága jelentősen eltérő.

Feltételezve, hogy a negyedéves GDP nagyságrendéte exogén tényező, mivel elsősorban a gazdaság szerkezetét és a válságérzékeny szektorok, például a turizmus, az autóipar és a közlekedés súlyát függvényezzi, ugyanakkor a fiskális politika jelentősen befolyásolhatja a helyreállás sebességét, a két mutató közötti arányt is a siker egyik tényezőként kellene kezelnünk.

Boost (Löket) Az „boost” mutató tekinthető a gazdaságpolitika hatékonyságának mérésének. A államadósság növekedését használjuk a gazdaságpolitikai tágítás költségének proxy változójaként. E két mutató közötti összefüggést a 4. ábra szemlélteti grafikus formában.

Ha kizárólag a függőleges tengelyt vesszük figyelembe, láthatóvá válik a politika hatékonysága. Ezen szempontból Magyarország teljesítette a legjobban, míg Szlovákia mutatta a legrosszabb eredményeket. A kormányzati beavatkozás költségeit mérlegelve látható, hogy nincs detektálható összefüggés a „boost” és az államadósság növekedése között (ami azt jelentené, hogy a nagyobb állami stimuláció nagyobb löketet eredményez), így a politikai mix hatékonysága jelentősen eltérő. Ha egy vonalat húznánk az indulóponttól az országok felé, és az országokat csökkenő sorrendbe rendeznénk, készíthetnénk egy olyan általános rangsorolást is, amely figyelembe veszi a gazdasági beavatkozás hatékonyságát és költségét is.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

GDP-növekedési különbség – Lengyelország gazdasági növekedése rendkívül impozáns volt a válság előtti időszakban. Estonika esetében a foglalkoztatottsági ráta a 2019-es szinthez képest csökkent, ugyanakkor az ország rendelkezik a legmagasabb foglalkoztatottsági ráttal a CEE-országok közül.

A skála másik végén két olyan országot találunk, amelyek minden mutató tekintetében sikertelenek voltak: ezek a Cseh Köztársaság és Szlovákia. Ezek az országok a válság előtt is vis Relatively alacsony GDP-növekedést mutattak, a válság alatt pedig mindkét ország szigorúbb egészségügyi korlátozásoknak vetette magát. Államadél debt növekedése meghaladta az átlagot, azonban kezdeti megadóltottságuk viszonylag alacsony volt.

A magyar eset különleges. A magyar államadél debt növekedése kissé az EU átlagán felüli volt, ezért ha a stimuláció (boost) két változóját vesszük figyelembe, csak egy esetben bizonyult sikeressé (Beke 2022). Ennek az államadél debt növekedésének az egyik lehetséges magyarázata az EU-s szubvenciók felfüggesztése (Portfólió 2022b).

Amennyiben a tartozás növekedése alacsonyabb lett volna az EU átlagánál, Magyarország olyan sikeres lenne, mint Lengyelország. Magyarország az négy sikerindikátorból három tekintetében (foglalkoztatottsági ráta növekedése, stimuláció) abszolút győztes, a válságbeli tartozás tekintetében második helyet foglal el (Szlovénia után), a gyógyulási sebesség tekintetében pedig szintén második (Let Latvia után). Mivel a magyar gazdaságpolitika az egyik leghatékonyabb volt, érdemes elemeit megvizsgálni. A hatékony válságkezelés a jövőbeni gyors fejlődés alapja lehet (Csiki 2021).

Politika hatékonysága

Magyarország

Az alábbi két táblázat (a 3. és a 4. táblázat) mutatja a magyar fiskális és monetáris hatóságok által alkalmazott főbb fiskális és monetáris politikai eszközöket. A zárójelben látható az estimált költség GDP-arányában kifejezve (Lentner 2021).

A intézkedéseket két szempont alapján csoportosítjuk. A rendelkezések lehetnek tartósak, ami azt jelenti, hogy ez időszak után is a magyar gazdasági rendszer részét képezik, illetve ideiglenesek, ami azt jelenti, hogy egyetlen eseményre vonatkoztak, vagy csak meghatározott ideig, nevezetesen az elmúlt két évben voltak érvényben. A második szempont a társadalomra gyakorolt hatásokra vonatkozik. A általános intézkedések a szélesebb társadalmat érintik, míg a célzott intézkedések a legkiszolgáltatottabb szektorok segítésére irányultak.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Mivel nem adta meg a fordítandó szöveget, kérjük, másolja be a forrás szöveget, hogy elvégezhessem a kért fordítást a megadott szigorú szempontok alapján.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Az új kiskereskedelmi adó (a folyamatos, célzott eszközök között) és az új bankadó (átmeneti, célzott eszközök) bizonyos mértékben ellensúlyozzák az expanzív politikát; ezek az italicsával jelöltek (Terták–Kovács 2020). A általános, folyamatos eszközök a munkáltatói járulékok vagy az egyéni vállalkozói adók csökkentésén keresztül törekedtek a foglalkoztatottsági ráta fenntartására vagy akár növelésére. Az áfa-visszatérítési időszak rövidítése javítja a megbízható adófiók likviditását. A folyamatos, célzott intézkedések között megtalálható egy olyan szociális intézkedés, mint a 13. havi nyugdíj, míg a többi eszköz a sebezhető szektorok adóterhét csökkenti. Így a főbb eszközök nem a közvetlen szubvenciók, hanem az adókedvezmények és az adóolvanyok voltak. Érdemes megemlíteni, hogy a közvetlen adók csökkentése a jelenlegi magyar kormány hosszú távú politikája, amelyet a válságra adott válasz csak felgyorsított (Nagy 2021).

Az egészségügyi kiadásokon kívüli általános, átmeneti intézkedések a hitelhiány elkerülésére törekedtek a vállalkozások és a háztartások likviditásának javításán keresztül. A jelentős közsigoltalmas beruházások közvetlenül segítették az építőiparban, miközben közvetve az egész gazdaságot támogatták. A moratórium és a felszámolás felfüggesztése révén a fennálló, meg nem fizetett hitelek aránya nem romlott a válság idején.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A monetáris politika elsősorban a gazdaság rendelkezésére álló likviditást növeli. A Magyar Nemzeti Bank megkezdte az állam közvetlen finanszírozását (Portfolio 2022), bővítette a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások számára segítő Hitel a növekedés programot, valamint folytatta a nagyobb magyar vállalatok fejlődését ösztönző vállalati kötvényvásárlási programot. A kis retail hitelek (főként háztartásoknak, de kis- és középvállalkozásoknak is) kedvező refinanszírozása megfelelő keresletet biztosít az építőipar számára. A devizacsere-limit bővítése erősíti a banki likviditást, a biztosítékfeltételek enyhítése pedig arra ösztönzi a bankokat, hogy nagyobb hitelrizikát vállaljanak.

Ahogy látható, a magyar politikai mix az alábbi három célra összpontosít: * A bankengedélyezések ösztönzésével, vállalati kötvények kibocsátásával vagy az EU-s programok refinanszírozásával biztosított kereslet a gazdaság számára. * Sérülékeny szektorok és egyének védelme hitelmoratórium, felszámolási eljárások felfüggesztése, valamint az egészségügyi kiadások növelése révén. * Közvetlen adókedvezmények és adócsökkentések biztosítása az egyének és a vállalatok munkavállalási kedvének ösztönzése érdekében.

Érdemes megvizsgálni azt is, milyen típusú intézkedéseket nem alkalmazott a magyar kormányzat: * Nem növelte a munkanélküliek segélyezésének időtartamát és összegét. * Elkerülte a közvetlen szubvencióket, helyette adócsökkentéseket alkalmazott. * Az 13. havi nyugdíj bevezetésén kívül nem növelte a szociális segélyeket.

Ezzel szemben tekintsünk a sikeres és a sikertelen országok főbb intézkedéseire. Az információforrás a Nemzetközi Valutafond (IMF 2022) weboldala, amely tagállamai főbb politikai eszközeit foglalja össze. Nézzük meg azon két ország főbb intézkedéseit, amelyek a négy indikátorunk alapján nem voltak sikeresek. Ezek az országok mérsékeltebb eredményeket értek el a magas államadózat-növekedéssel.

Cseh Köztársaság

A kormány 2020-ban a GDP 4%-ának megfelelő, 2021-ben pedig a GDP 6%-ának megfelelő fiskális csomagot vezetett be. Ezek az új kompenzációs támogatások a vállalatok és az egészségügyi kiadások támogatására irányultak. Emellett a munkavállalók karanténba helyezése esetén a munkáltató megkapta a bérek 80%-át kompenzációként. Amennyiben a vállalkozás zárva maradt, a munkavállalók a bérek 100%-át kapták meg kompenzációként, míg az egyéni vállalkozók a jövedelmük 60%-át kapták meg. Elfogadtak egy újabb kompenzációs támogatást önálló vállalkozók számára is. Ha egy vállalat bevétele több mint 50%-kal csökkent, igényelhetett közvetlen szubvencióket. Az adócsökkentés jelentéktelen volt – lehetővé tette az gyorsított amortizációt, a személyi jövedelemadó minimális csökkentését, valamint a kieső szektorokban alkalmazott ÁFA-csökkentést.

A monetáris politika olyan intézkedéseket alkalmazott, mint a alapkamat csökkentése (50 bázisponttal), a repo-műveletek gyakoribb alkalmazása, valamint a biztosítékigény enyhítése (magasabb LTV-arány).

Szlovákia

A szlovák kormány is hasonló eszközöket alkalmazott, mint a Cseh Köztársaság. A legfontosabb fiskális intézkedések a következők voltak: bértérítési támogatás a súlyozott vállalkozások és önálló vállalkozók számára, jövedélmnélküli egyének támogatása, megemelt munkanélkülieki járogatékok, valamint betegszállás- és ápolási segélyek, illetve lakbér-támogatások. Állami garanciaprogramokat indítottak, amelyek összesen a 2020-as GDP 4,4 százalékáig terjedtek, és a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatokat is magukuk alatt fogták.

A háztartások, az önálló vállalkozók és a kis- és középvállalkozások jogosultak voltak a hiteltörlesztések akár 9 hónapig történő halasztására is. A bankok a tőkeadottság tekintetében kapott könnyítésekből profitáltak, azonban külön hitelprogramokat nem vezettek be.

Ezek az országok által alkalmazott eszközök közös jellemzője, hogy többségük a nehéz helyzetben lévő vállalatoknak és magánszemélyeknek nyújtott közvetlen támogatásokon alapult. Így a kormány közvetlenül oldotta meg a problémákat ahelyett, hogy ösztönözte volna a jogi személyeket és a természetes személyeket saját megoldások megtalálására.

Horvátország

Analízisünk alapján Horvátország és Szlovénia volt a két legsikeresebb ország, mivel képesek voltak magas teljesítményt elérni a jelentős állásadózat-növekedés nélkül. E két ország által alkalmazott intézkedések hasonlóak a magyar kormány által alkalmazottakkal, azonban hatásuk az általános gazdaságban nem volt olyan kiterjedt, mint Magyarországon.

A főbb intézkedések közé tartozott a közügyelmi kötelezettségek három hónapig tartó kamatmentes halasztása, amely szükség esetén további három hónappal meghúzható volt; bizonyos parafiskális illetékek kifizetésének ideiglenes felfüggesztése; kamatmentes hitelek nyújtása a helyi önkormányzatok számára; a nettó minimálbér három hónapig tartó szubszidálása az állások megőrzése érdekében, amely további három hónappal meghúzható volt; valamint az egyének adó-visszatérítésének korai eljárása, egyes EU-s strukturális és beruházási alapok kifizetésének felgyorsítása, az vállalatok számára új, kiterjesztett hitelfelvételi lehetőségek, valamint az ágazati stratégiai áruk – mint például a mezőgazdasági, az élelmiszerfeldolgozó ipari késztermékek, a gyógytechnikai eszközök és hasonló termékek – el nem adott készletének állami megvásárlása.

Később jelentős társaságiadó-csökkentést vezettek be, a hozzáadottértékadó-fizetést pedig addig függesztették fel, amíg a vevő meg nem fizette a számlát. A kormány részmunkaidős munkavállalási programot indított az egyes szektorokban lévő munkahelyek megőrzése érdekében. Azokban a tevékenységekben, amelyek különösen veszélyben voltak (az utasforgalmi közlekedés, a vendéglátás, az utazási irodák és a kikapcsolódással kapcsolatos vállalkozások, valamint a kulturális, üzleti és sportesemények), a forgalom több mint 60 százalékkal való visszaesése esetén a dolgozók száma alapján nyújtottak közvetlen támogatást.

A Horvát Nemzeti Bank additional likviditást biztosított, támogatta a állampapír-piacot, és ideiglenesen enyhítette a bankokra nehezedő szabályozási terheket. Bevezették a banki kötelezettségekre vonatkozó három hónapos moratoriumot. Külön hitelprogramokat is bevezettek.

Szlovénia

A fiskális hatóságok adó- és kiadási intézkedéseket vezettek be, többek között a akár 24 hónapig tartó adófizetési haladékot vagy a 24 hónapos részletfizetési lehetőséget, a járvány miatti bezárások miatt felfüggesztett munkavállalók és a karanténban lévők számára korlátozott bérszubvenciókat, a nehéz helyzetben lévő vállalatok likviditásának javítását segítő garanciákat, valamint új hitel facilitéket a kis- és középvállalkozások számára. A társasági adó- és társadalombiztosítási járulékfizetések halasztthatóvá váltak. Az áramárakat csökkentették. Később szelektív adómentességeket és a társadalombiztosítási járulékok közfinanszírozását vezettek be a sebezhető csoportok számára, valamint turisztikai utalványokat is bevezettek. 2021-ben további utasításokat adtak ki a kedvezményes finanszírozás meghosszabbítására, valamint az önálló vállalkozók, a mikrovállalkozások és a kutatás-fejlesztési kiadások támogatására vonatkozóan. A részmunkaidős foglalkoztatási programokat szubvenciókkal támogatták.

Hitelfizetési moratoriumot vezettek be, és egy globális garanciaalapot hoztak létre a nem banki vállalatok hitelei fedezésére. A banki díjakat felfüggesztették.

A csökkentett adók, a moratorium és a hitelmozgásos ösztönzők segítenek a vállalatoknak és az egyéneknek a problémáik megoldásában. A közvetlen szubvenciók támogatják ezeket a szereplőket, de egyben elrettentik őket a jelentős erőfeszítések megtételétől is.

Konklúziók

Jelentős különbségek mutatkoznak a közép-európai országok COVID-19 válságkezelési stratégiáinak hatékonyságában. A négy elemzett sikerkritérium alapján a leghatékonyabb országok Slovenia (4), Horvátország (4), Lengyelország (3) és Észtország (3), míg a legkevésbé sikeres országok a Cseh Köztársaság (4) és Szlovákia (4).

Az abszolút győztesek a következők: foglalkoztatottsági arány – Magyarország; növekedési különbség – Észtország; mélység – Magyarország; helyreállási sebesség – Lettország; löket (adó/helyreállási sebesség) – Magyarország.

Általánosságban azok a országok voltak sikeresek, amelyek jelentős összeget költöttek a hitelhiány elkerülésére (kedvezményes hitelek, kamatcsökkentés, beruházási löket), és adóteherenést kínáltak a meghatározott szektoroknak. A általános jóléti kiadások (bérirányítás, családi támogatások, hosszabb munkanélküli segélyezés, egészségügy) nem tűntek elegendőnek a gazdaság serkentéséhez.

Kontextus/Hivatkozások

Altiparmak, S. O. 2021. 73 crisis versus Covid-19: Comparative cases in regard to the United States energy transition. International Symposium of Scientific Research and Innovative Studies, February 2021, 22–25.

Beke, K. 2022. Nagyon furcsa dolog történt év végén a magyar államadóssággal, és ehhez kellett az MNB is. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220120/nagyon-furcsadolog-tortent-ev-vegen-a-magyar-allamadossaggal-es-ehhez-kellett-az-mnb-is-522125, letöltve: 20.01.2022.

Borio, C. 2020. The Covid-19 economic crisis: dangerously unique. Business Economics 55, 181–190.

Chen, C.–Shi, Y.–Zhang, P.–Ding, C. 2021. A Cross-Country Comparison of Fiscal Policy Responses to the COVID-19 Global Pandemic. Journal of Comparative Policy Analysis: Research and Practice 23(2), 262-273.

Csiki, G. 2021. A kormány új előrejelzése: minden jobb lesz a következő években, kivéve az a fránya infláció. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211229/a-kormany-uj-elorejelzese-minden-jobb-lesz-a-kovetkezo-evekben-kiveve-az-a-franya-inflacio-518578, letöltve: 29.12.2021.

Elgin, C.–Basbug, G.–Yalaman, A. 2020. Economic policy responses to a pandemic:

Developing the Covid-19 economic stimulus index. COVID Economics 3 April 10, 40–53.

Eurostat 2022. Eurostat adatbázis. https://ec.europa.eu/eurostat/data/database Gourinchas, P. O.–Kalemli-Özcan, S.–Penciakova, V.–Sander, N. 2021. Fiscal Policy in the Age of COVID: Does it ‘Get in all of the Cracks?’ NBER Working Paper 29293 szeptember.

Goyal, N.–Howlett, M. 2021. „A politikai válaszok összetételének mérése” a COVID-19 elleni intézkedések esetén: összehasonlító politikai elemzés témakörök modellmodellőzése (topic modelling) alapján. Journal of Comparative Policy Analysis: Research and Practice 23(2), 250–261. Haroutunian, S.–Steffen, O.–Kamila, S. 2021. Az eurózóna országok kezdeti fiskális válaszai a COVID-19 válságra. Economic Bulletin Articles, Európai Központi Bank 1.

IMF 2022. Politikai válaszok a Covid-19 válságra https://www.imf.org/en/Topics/imfand-covid19/Policy-Responses-to-COVID-19 Lentner, Cs. 2021. A Covid-19 járvány hatásai a magyar gazdaságra és a fiskális válságkezelés főbb területei. Új Magyar Közgazdaság 14(3), 1–8.

Liu, Z.–Geva-May, I. 2021. A COVID-19 összehasonlító közpolitikai elemzése, mint természetes kísérlet. Journal of Comparative Policy Analysis: Research and Practice 23(2), 131–142.

Mattick, L. 2020. Economic crisis and crisis theory. New York, NY: Routledge.

MNB 2020. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára a Covid-19 válság időszakában: likviditás, biztonság, rugalmasság. https://www.mnb.hu/letoltes/ jegybanki-eszkoztar-2020-covid19.pdf, letöltve: 31.05.2022.

MNB 2021. Növekedési jelentés. https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/novekedesi-jelentes, letöltve: 31.05.2022.

Nagy, Z. 2021. Fiskális és monetáris eszközök a járványügyi veszélyhelyzet gazdasági hatásainak mérséklésére. Nagy, Z.–Horváth, A. (szerk.) A különleges jogrend és nemzeti szabályozási modelljei. Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 174–191.

Podvrsic, A.–Becker, J.–Piroska, D.–Profant, T.–Hodulak, V. 2020. A COVID-19 hatásainak enyhítése: sürgőven kialakított gazdaságpolitika Közép-Európában. ETUI Research Paper, augusztus 27.

Portfolio 2022. Tovább zsákolja az államadósságot az ÁKK. https://www.portfolio. hu/gazdasag/20220120/tovabb-zsakolja-az-allamadossagot-az-akk-522079, letöltve: 20.01.2022.

Terták, E.–Kovács, L. 2020. A szociális védelem és a társadalmi kohézió kihívásai válsághelyzetben a pénzügyi szférában. Pénzügyi Szemle 65(3), 364–384.

Tradingeconomics 2021. Hitkvalitási osztályozás. https://tradingeconomics.com/euro-area/rating.

A szerzők

  • Sándor Bozsik
  • Judit Szemán
  • Gábor Süveges

A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.