← Összes podcast
2023/2. lapszám · Marketing és fogyasztói magatartás

Utazási szokások és aktív turizmus 2020-ban

Mónika Hoschek, Nikoletta Németh, Katalin Mészáros

Megjelent: 2023 · Közgazdász Fórum, 2023/2. lapszám · Oldalak: 37–53

„Hogyan változtak az utazási szokásaink 2020-ban?”

Meghallgatom a podcastot

Bővebb beszélgetés · 8 perc
HU EN A podcast nyelve: magyar · EN: az angol változat még nem készült el
0:00-8:23

Megjelent: 2023 · Közgazdász Fórum, 2023/2. lapszám · Oldalak: 37–53

A teljes cikk HU EN

OJS ↗ A teljes lapszám (PDF) ↗

Ez a magyar szöveg az eredeti angol nyelvű cikk gépi fordítása, helyi mesterséges intelligenciával készült. Mérvadó az eredeti: az eredeti (angol) cikk

Közgazdász Fórum · 2023/2. lapszám · 37–53

Utazási szokások és aktív turizmus 2020-ban

Absztrakt. A COVID-19 járvány Magyarországon 2020 márciusában jelent meg, amikor bejelentették az első koronavírusos fertőzöttet. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki, az határok lezárultak, az országban pedig kijáratkorlátozások vezetők be. A járvány és a korlátozások jelentős hatással voltak a magyar turisták utazási szokásaira 2020 nyarán. Kutatásunkban megvizsgáltuk a magyar turisták éves utazási gyakoriságát, utazásaik időtartamát, az utazáshoz használt közlekedési módokat, valamint az aktív turisztikai termékek iránti attitűdjeiket. Emellett felértékeltük a magyar turisták üdülési és relaxációs lehetőségeit 2020 nyarán.

Kulcsszavak: turizmus, utazási szokások, turisztikai kínálat, aktív turizmus, COVID-19

Bevezetés

A COVID-19 járvány előtt a pandémiák földrajzi kiterjedése, terjedési sebessége és időbeli folyamata jóval kisebb volt, továbbá kevésbé voltak negatív hatással a turizmusra, a légi közlekedésre és a kiskereskedelemre. A COVID-19 2020-ban globális egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságot váltott ki, amely radikálisan érintette az utazási és turisztikai szektorokat a világ összes országában.

Az Avasant (2020) tanácsadó cég által készített jelentés 11 gazdasági ágazat COVID-19 hatásait vizsgálta, és megállapította, hogy a turisztikai szektor (utazás) és az ipari szektor volt a leginkább érintett a foglalkoztatottak, az üzemi folyamatok, a ellátási láncok és a bevételek tekintetében.

E tanulmányt az EFOP-3.6.1-16-2016-00018 – A kutatás+fejlesztés+innováció szerepének erősítése a felsőoktatásban az intézményi fejlesztéseken keresztül, segítve a okos specializációt Sopronban és Szombathelyen keretében készítettük.

A globális utazási korlátozások és a határok teljes bezárása fokozta a potenciális utazók szorongását és bizonytalanságát, ami a turisztikai kereslet csökkenésében továbbra is tükröződik. A COVID-19 járvány hatására a turisztikai biztonság, mint utazási fogyasztói igény, tovább megerősödött.

A turisztikai biztonság fő dimenziói a következők: egészségügyi biztonság, közbiztonság, technikai biztonság, navigációs biztonság és fogyasztói biztonság (Michalkó 2020).

Mazilu et al. (2019) az egészségügyi válságok szerepét ugyanarra a szintre helyezte, mint a terrorizmust, valamint a gazdasági, politikai, technológiai és szociokulturális válságokat.

Az aktív turizmus egyes típusai iránti érdeklődés és a tervezett illetve használt turisztikai formák felmérése mellett kutatásunk célja az olyan hipotézisek tesztelése is volt, mint például: a fiatalabb korosztályú turisták szívesebben kísérleteznének az aktívabb, kihívást jelentőbb turisztikai formákkal; a pénzügyi helyzet erősen befolyásolja az érdeklődést; valamint azok, akik általában belföldön utaznak, olcsóbb turisztikai formákat választanak.

Irodalomjegyzék

Aktív turizmus

Legyen szó hazai vagy nemzetközi utazásról, mindenhol találkoznak lehetőségek az aktív rekreációra. A Magyar Turizmus Zrt. (Magyar Turizmus Zrt. 2013) szerint az aktív turizmus olyan turisztikai forma, amelyben az utazó motivációja egy olyan szabadidős vagy sporttevékenységben való részvétel, amely bizonyos fizikai aktivitást igényel. Michalkó (2002) úgy definiálja az aktív turizmust, hogy az minden olyan turisztikai tevékenység, amely során az egyén tapasztalás megszerzés céljából a mindennapi környezetén kívüli térben, nem rutinszerű mozgást végez. Az aktív turizmus típusai közé tartozik a túrázás, a kempingezés, a horgászat, a vadászat, a kaland- és extrém turizmus, a síelés, a kerékpározás, a lovasization, a golf, valamint a futóturizmus. Az aktív turizmus típusai bármely turisztikai termékkel kapcsolatos tevékenységgel bővíthetők. Magyarországon a túrázás és a kerékpározás a két legmeghatározóbb aktív turisztikai trend, de a vízi sportok mellett a lovasizationt és a golft is meg kell említeni. Magyarországon a lovasization és a golf célcsoportja sokkal szűkebb e tevékenységek magas költségei miatt. A vízi sportok esetében a legmeghatározóbb tényező az időjárás. A túrázás, mint aktív turisztikai termék, magában foglal kirándulásokat, nemzeti parkok és természetvédelmi területek látogatását, trekkinget, nordic walkingot, teljesítménytúrázást, mászást és barlangászatot. A kerékpározás közé tartozik az egyéni és csoportos kerékpározás, a mountain biking, a kerékpáros versenyzés, a teljesítménytúra és a cross-country kerékpározás (Gonda 2016). Az egészségtudatosság, amely befolyásolja a sportfogyasztási szokásokat, egyre nagyobb jelentőséggel bír Magyarországon (Törőcsik–Jakopanecz 2019; Csóka–Törőcsik 2019).

A magyar felnőtt populáció aktív üdülési szokásairól szóló átfogó motivációs kutatást utoljára 2006 decemberében végezte el a M.Á.S.T.

Market and Public Opinion Researcher Ltd. a Magyar Turisztikai Zrt. nevében. 2017 november–decemberében a Magyar Turisztikai Ügynökség kérdőíves felváltással feltérképezte a társadalmi attitűdöket az aktív turizmus és az ökoturizmus iránt. A kérdőívek 17 altermékre vonatkozó adatokat gyűjtöttek (evezős sport, extrém sportok, vidéki vendéglátás/élmények, futóturizmus, golf, csónakázás, horgászat, kalandkempingezés, kerékpározás, lovas turizmus, ökoturizmus, síelés, lassú turizmus, túrázás, vadászat és vitorlázás). Öt kulcsfontosságú altermék (evezős sport, lovas turizmus, kerékpározás, túrázás, vitorlázás) tekintetében az aktivitásokhoz való általános attitűd mellett a célcsoport elégedettségét és utazási szokásait is megkérdezték. Az alábbiakban olvashatók a 2017-ben végzett kutatás legfontosabb megállapításai (Mártonné Máthé–Császár 2019): * Az aktív turisztikai termékek közül a válaszadók 89,5%-a a természetben történő túrázást jelölte meg. * A túrázás mellett 2017-ben a magyarok körében a legnépszerűbb aktív turisztikai forma a kerékpározás volt. * A lovas turizmus, az evezős sport, a kalandtúrázás, a síelés és a vitorlázás a népesség kevesebb mint fele számára volt vonzó. * A lovas turizmus kapcsán hangsúlyozni kell, hogy sokan próbálták már ezt az aktív turisztikai formát, azonban csak egyszer. * A jövőben az ökotúrák, a kalandtúrák, a téli sportok és a lassú turizmus részeségének növekedését várható. * 2017-ben kevesebb embert motivált, mint korábban, az evezős sport, a vadászat és a golf. * A hajózás, az evezős sport, a kerékpározás, a vitorlázás és a lovas turizmus nem álltották az utazás egyetlen célját. * A válaszadók hajlandóak önálló utazást tervezni túrázás, vidéki turizmus, kempingezés, síelés, ökotúrák és kalandtúrák céljából is. * Az aktív turisztikai termékek közül 2017-ben a dominánsak a hagyományos, társadalmi szinten elérhető, viszonylag alacsony áron kínált tevékenységek voltak. * A kalandtúrák, az ökotúrák és az extrém sportok speciális turisztikai formáknak számítanak, de az emberek hajlandóak kifejezetten e tevékenységek érdekében utazást szervezni.

* Nem volt jelentős növekedése a különösen költséges tevékenységek – például a golf, a vitorlázás vagy a lovas turizmus – népszerűségének.

Turizmus Magyarországon 2020-ban

A Magyar Statisztikai Hivatal adatai alapján (KSH 2020), 2020-ban a szálláshelyszolgáltatás és éttermi szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 32%-kal csökkent 2019-hez képest, a kereskedelmi vendégéjszakák száma 58%-kal, a kereskedelmi szálláshely-bevétel pedig 60%-kal volt alacsonyabb, mint 2019-ben.

Magyarországon az utazási piac szerkezete 2020-ban teljesen megváltozott. Az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy a magyar utazók számára a „hazai” vált az új külföldi irányzatvá, mivel utazási céljuk kiválasztásakor a biztonságot helyeztek előtérbe.

2019-ben Magyarországon 43 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a turisztikai szektor rekordévet zárt. Bár 2020 elején úgy tűnt, a magyar turizmus túlszárnyalhatja a 2019-es adatokat, a COVID-19-re vonatkozó korlátozó intézkedések miatt 2020 márciusától a turisztikai szektor forgalma gyakorlatilag nulla szintre esett. A Magyar Turisztai Ügynökség Turisztikai Trend Reportja (MTÜ 2020) 2020 április elejétől az év végéig vizsgálta a magyar lakosság utazási hajlandóságát. Az MTÜ adatai (2020) alapján 8 millió turista töltött 22,7 millió vendégéjszakát Magyarországon. A 8 millió turistából 1,2 millió töltött 3,8 millió vendégéjszakát Budapesten, míg 6,8 millió töltött 18,9 millió vendégéjszakát a vidéki részeken. Budapesten a hazai turisták aránya 32%, a külföldieké pedig 68% volt, míg a vidéki területeken ezek az arányok sorban 87% és 13% voltak. A 8 millió vendég által eltöltött 22,7 millió vendégéjszakából 41% esett szállodákba, 39% magánszálláshelyre és egyéb típusú szálláshelyre, 7% panziókba, 5% kempingekbe és közösségi szálláshelyekre, 3% pedig nyaralóházakba. 2020-ban a hazai vendégéjszakák száma a 2019-es adatok 78%-át elérte, a hazai vendégek száma 73%-át, a külföldi vendégéjszakák száma 27%-át, a külföldi vendégek száma pedig 22%-át.

Magyarországon a hazai utazások száma a 2020 nyarán bevezetett korlátozások enyhítésével nőni kezdett. A hazai utazásszám növekedésének oka a bizonytalan külföldi célpontok iránti kereslet csökkenése volt. A külföldi desztinációk megtekintése során a turisták figyelembe vették az adott helyszínen a betegségek aktuális számát és gyakoriságát.

Az utazási motivációkkal kapcsolatban a kutatási adatok azt mutatják, hogy 2020-ban az utazók az aktív szabadidős tevékenységeket, a spa-élményeket és a városlátogatást részesítették előnyben. A utazási célpont kiválasztásakor az utazók jövedelme, a tapasztalat és az időjárás volt a legfontosabb tényező.

Nemzeti reprezentatív kutatás keretében a NaturMed Hotel Carbona (2020) vizsgálta a magyarok utazási szokásait. A kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a koronavírus-epidemia miatt 2020-ban 15%-kal kevesebb utazást terveztek, mint az előző időszakban. Azoknak a válaszadóknak a részesedésének, akik az utazásuk tervezésekor figyelembe vették a hazai célpontokat, az egyéni szervezést, a szálláshely környezetét, valamint a szálláshelyen való biztonságos távolságtartás lehetőségét, 2020-ban sorban 22%-kal, 24%-kal, 53%-kal és 60%-kal nőtt. Mind ezek a tényezők fontosabbak voltak, mint 2019-ben. A szálláshelyválasztás legfontosabb preferenciái a biztonság, a higiénikus környezet, a komfort, a barátságos szolgáltatások, a minőségi wellness-szolgáltatások, valamint a szabadtéri kalandozási medencék és a rekreáció voltak.

2020-ban a Lounge Group egy kutatási jelentést is készített a Magyar Turisztikai Ügynökség számára az változó utazási szokásokról. A kutatási eredmények alapján a válaszadók több mint fele családjával töltötte meg nyaralását, a válaszadók 55%-a olyan belföldi úti célokat választott, amelyeket korábban még sosem látott, a többség pedig szállodai szolgáltatást vett igénybe. Az utazási motivációk közé tartozott a városlátás, a kirándulási élmények, a wellness és az aktív rekreációs lehetőségek. Azok, akik az külföldi utazást részesítették előnyben, elsősorban Horvátországot és Görögországot látogatták meg (Lounge Group 2020).

Metodológia

Kérdőíves megkérdezést végeztünk annak érdekében, hogy áttekintést nyeregyünk az emberek tudásáról és attitűdjéről a különböző aktív turizmusformákkal kapcsolatban. A megkérdezésben összesen 717 válaszadó vett részt. Demografiai mutatóként a válaszadók nemét, életkorszakát, végzettségét, családi helyzetét és anyagi helyzetét vettük figyelembe. A megkérdezett személyeket kvantitatív kutatási módszer alkalmazásával, véletlenszerűen választottuk ki. A kérdőívban kizárólag zárott kérdéseket alkalmaztunk. Az adatok elemzéséhez és a következtetések levonásához gyakorisági táblázatokat és ANOVA-t alkalmaztunk.

Adatok és eredmények

A kutatást 2020. szeptember 18. és október 4. között végeztük, 717 személy megkérdezésével. A válaszadók között 274 férfi és 443 nő volt. Az életkor alapján három csoportot alkottunk: a 18–30 éves korosztályban (fiatalok) 335 ember volt, a 31–59 éves korosztályban (középkorúak) 247, míg a 61 év feletti korosztályban (idősek) 135 ember szerepelt. A kérdőívet kitöltők közül 23 ember alapfokú, 499 ember középfokú, 199 ember pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Házastási helyzetük tekintetében 190 személy volt single, 57 elvált vagy özvegy, 470 pedig valamilyen párkapcsolatban élt. Harminckét válaszadó értékelte személyes anyagi helyzetét rossznak, 521-et megfelelőnek, 169-et pedig jónak. Az utazási szokások tekintetében az első kérdés az éves utazások számára összpontosított. A válaszok egy és hét vagy több között mozogtak, azonban az elemzés céljából minden válaszlehetőséget összesítettünk, így az alábbi aggregált kategóriákat tekintettük: egy, kettő–három, valamint négy vagy több. Általánosságban a válaszadók több mint négytizede (43,5%) csak évente egyszer tud utazni, majdnem ugyannyi (45,9%) évente kettő vagy három alkalommal, míg a maradék tíz százalék (10,6%) évente négy vagy több alkalommal tud szabadságra menni (1. ábra).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A válaszadók átlagos szabadságának hossza tekintetében is jelentős különbségek mutatkoztak. A válaszadók összesétől számítva 6,5% mindössze egyetlen napra távozik szabadságra, közel egyharmada (30,3%) egy hétre, 8,2% pedig egy hétnél hosszabb időre. A válaszadók többsége (55,1%) kevesebb mint egy hétre megy szabadságra. A turisták aránya a két-három napos (26,5%) és a négy vagy annál több napos (28,6%) utazások tekintetében szinte hasonló (2. ábra).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Általánosságban a válaszadók háromnegyedét (74,6%) autóval érik el a turisztikai célpontjukat. Érdekesség, hogy ugyanolyan számú személy (67 fő, 9,3%) utazik repülővel és vonattal. Különösen megfigyelenswert, hogy a válaszadók kétharmada (67,9%) a saját országában szokta tölteni a szabadságát, míg harmadikuk (32,1%) külföldön. 2020-ban a megkérdezettek valamelyik fele felett (50,3%) tudott utazni a szabadságán. Az összes utazás négyötedét (81,4%) belföldi utazás tekintette, amelyeket autóval (82,0%) hajtottak végre. 2020-ban az utazások időtartam szerinti eloszlása (3. ábra) hasonló volt a megszokott utazási szokásokhoz. 9,1% – egy hete több

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A kérdőívben három olyan kérdés szerepelt, amely kifejezetten a egyes szabadidős tevékenységekben megnyilvánuló aktív turizmus formáira irányult. Az első kérdésre (Az alábbi szabadidős tevékenységek közül melyek iránt érdeklődik?) a válaszadóknak egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett megadniuk érdeklődésük mértékét. A túrázás (3,82) és a csónakázás (3,54) kiemelkedően magas értékeket ért el (4. ábra). A kerékpározás, a kalandturizmus és a vidéki turizmus szinte azonos értékeket mutatott (3,38–3,25), míg a golf, a futás és a vadászat iránti érdeklődés alig érte el a 2-es értéket (1,92–2,06).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

A második kérdésnél (Az elmúlt évben a szabadságidejét hogyan töltötte a szabadsága/ünnepei alatt?) a válaszadók megindokolták, hogy valójában mit tevékenykedtek 2020-ban. A lista elején és végén ugyanazok az aktív turisztikai típusok szerepelnek kissé eltérő sorrendben, de a túrázás továbbra is jelentős helyet foglal el (5. ábra). A harmadik kérdésnél (Milyen szabadidős tevékenységeket tervez későbbi időpontokban?) a válaszadóktól a jövőbeli terveikkel kapcsolatos szándékaikról kérdeztük őket. Az eredmények hasonlók az előző kérdés válaszaival (6. ábra).

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Táblázat vagy ábra – a pontos tartalma a lapszám PDF-változatában látható.

Elemzésünk során megvizsgáltuk, hogy a különböző aktív turisztikai formák iránti érdeklődés demográfiai tényezőktől, vagy esetleg az általános turisztikai szokásoktól függ-e. A legnépszerűbb aktív turisztikai forma, a túrázás esetében azt állapítottuk meg, hogy a csak alapfokú iskolai végzettségűek a legkevésbé érdeklődtek iránta (átlagosan 3,304). A középiskolai végzettségűek (3,800) és a felsőoktatási végzettségűek (3,938) mutatták a legnagyobb érdeklődést. Kutatásunk alapján azonban jelentős különbség csak az alapfokú iskolai végzettségű válaszadók esetében állapítható meg, míg a közép- és felsőoktatási végzettségű válaszadók átlagos érdeklődése statisztikailag egyenlő (F = 3,617; p = 0,027). A személyes anyagi helyzet tekintetében azt várhatnánk, hogy a gyengébb anyagi körülményekkel rendelkezők nagyobb érdeklődést mutatnak a túrázás iránt, mivel ez nem drága módja a szabadidő töltésének. A statisztikák alapján ez igazolható (F = 7,812; p = 0,000). Az adequate (3,896) és jó (3,538) anyagi helyzetűek kevésbé érdeklődnek a túrázás iránt. A túrázás iránti érdeklődés szintje a szabadságok hosszával csökkent. Az egy hevnél hosszabb szabadságok várható értéke jelentősen alacsonyabb (3,500), mint a rövidebb idejű szabadságok várható értékei (3,957; 3,995; 3,754; 3,800). A belföldön pihenő válaszadók (3,889) nagyobb érdeklődést mutatnak a túrázás iránt, mint akik általában külföldre utaznak (3,678) (F = 5,541; p = 0,019).

A második legnépszerűbb aktív turisztikai típus a csónakázás. A fiatalok (3,627) és a közéletkorúak (3,599) szinte egyaránt érdeklődtek az tevékenység iránt, míg az idősebb generáció jelentősen (F = 7,769, p = 0,001) alacsonyabb érdeklődést mutatott (3,207). Az egyedülállóak (3,551) és a párkapcsolatban élők (3,585) nagyobb érdeklődést mutattak, míg a megtekintett/özvegyek jelentősen (F = 3,856; p = 0,022) alacsonyabb érdeklődést (2,958) nyilvánítottak a csónakázás iránt. Az éves szabadságok számával való korreláció vizsgálatakor azt találtuk, hogy a legnagyobb érdeklődést azok mutatták, akik évente kétszer vagy háromszor utaznak (3,687). Az évente egyszer utazó válaszadók (3,407) és az évente négyszer vagy annál többször utazók (3,434) érdeklődése alacsonyabb volt (F = 5,611; p = 0,004). A belföldi utazók alacsonyabb (3,417) érdeklődést mutattak a csónakázás iránt, mint akik külföldre utaznak (3,796) (F = 18,907; p = 0,000).

A kerékpározás esetében három olyan tényező látható, ahol a különbségek statisztikailag jelentős voltak. A fiatalok (3,564) és a közéletkorúak (3,405) hasonló érdeklődést mutattak, míg az idősebbek alacsonyabb érdeklődést (2,881) mutattak (F = 14,238; p = 0,000) a kerékpározás iránt. A kerékpározás egyedül is élvezhető. A felmérésben az egyedülállók

Az egyedülállóak (3,525) és a párkapcsolatban élők (3,408) nagyobb érdeklődést mutattak a kerékpározás iránt, mint aylegvesztettek vagy elváltak (2,667) (F = 4,992; p = 0,007). Amennyiben egy személy csak évente egyszer tud szabadságra menni, kisebb eséllyel (3,189) választja a kerékpározást, mint azok, akik évente kétszer-háromszor (3,495), vagy akár még többször is (3,671) utaznak (F = 6,872; p = 0,001).

A fiatalok a legérdekeltebb korcsoport a kalandtúrák iránt (3,875), míg a közéletkorúak kevésbé érdeklődnek azok iránt (3,263), az idősebbek pedig a legkevésbé (2,200) (F = 101,561; p = 0,000). Jelentős különbség van a házastási státusz alapján kialakított három csoport érdeklődési körében (F = 13,244; p = 0,000). Az egyedülállók (3,729) vezetik a kalandtúrákban részt vennni vágyók sorát; a párkapcsolatban élőknél is elég magas az arány (3,357), míg az elváltak/ylegvesztettek a legkevésbé érdeklődnek a kalandtúrák iránt. Ezek a túrák a legérdekeltebbek azok számára, akik évente legalább négyszer utaznak (3,592). Kevesebb, de még mindig elég magas (3,538) érdeklődést mutatnak azok a válaszadók, akik évente kétszer vagy háromszor mennek szabadságra. Azok viszont, akik csak évente egyszer tudnak utazni, ritkán (3,090) választják ezt az aktív turizmusformát (F = 11,130; p = 0,000). Azok, akik általában egy napra (2,979) vagy két-három napra (3,160) utaznak, hasonlóan kevés érdeklődést mutatnak a kalandturizmus iránt. Azok, akik egy hevnél tovább (3,359), négy-öt napra (3,458) vagy egy hétre (3,488) tartanak szabadságot, hasonló mértékben érdeklődtek (F = 2,909; p = 0,021). Meg kell jegyezni továbbá, hogy (F = 12,645; p = 0,000) azok, akik belföldön tartanak szabadságot, kevésbé (3,230) érdeklődnek a kalandturizmus iránt, mint azok, akik külföldre utaznak (3,600).

Az életkorcsoportok eltérő érdeklődést mutatnak a vidéki turizmus iránt (F = 13,825; p = 0,000).

Az idősebb korcsoporttagok (3,644) preferálják ezt a leginkább, a közéletkorúak (3,352) valamivel kevésbé, a fiatalabb generáció (3,012) pedig a legkevesebb érdeklődést mutat a vidéki turizmus iránt.

Ez talán nem okoz meglepetést. Azonban a személyes anyagi helyzet alapján azt várnánk, hogy a gyengébb anyagi helyzetű emberek nagyobb érdeklődést mutatnának a vidéki turizmus iránt, mivel ez egy olcsóbbnak tűnő aktív turizmusforma.

Számításaink alátámasztották ezt a feltételezést (F = 6,509; p = 0,002). A gyengébb anyagi helyzetűek a leginkább érdeklődnek a vidéki turizmus iránt (3,815), a stabil személyes anyagi helyzetűek kevésbé (3,299), míg a jó anyagi helyzetű válaszadók a legkevésbé (3,000) hajlamosak vidéki területeken szabadságra menni.

Az éves szabadságok számával kapcsolatban az alábbiakat állapítottuk meg: az egyszer szabadságra keluvaak aránya (3,359) meglehetősen hasonló azok arányához, akik négy vagy annál többször utaznak (3,487). Az évi két vagy három szabadságral rendelkezők érdeklődése alacsonyabb (3,088) (F = 5,262; p = 0,005). A válaszadók érdeklődése a szabadságok átlagos időtartama alapján kialakított csoportok szerint három külön csoportra osztható (F = 7,510; p = 0,000). Az érdeklődés magas (3,809) az egynapos szabadságokra keluváknál, valamivel alacsonyabb (3,537) a két-három napot távol töltők körében, és hasonlóan alacsony az érdeklődés a négy-öt napos (3,059), egy hetes (3,144), illetve az egy hete körül vagy annál hosszabb (2,938) szabadságokra keluváknál. A különbség a utazás irányának tekintetében is szignifikáns (F = 16,327; p = 0,000).

A hazai turisták jobban érdeklődnek a vidéki vendéglátás iránt (3,378), míg a külföldi utazók körében ez az érdeklődés alacsonyabb (2,974).

Ahogy már láttuk, az aktív turizmus különböző formái közül négy típus tartozik a negyedik kategóriába: a kempingezés, a evezés/csónakozás, az ökoturizmus és a vitorlázás. Vizsgáljuk meg ennek a típusú aktív turizmusnak az érdeklődését befolyásoló tényezőket.

A kempingezés iránti érdeklődés az életkor előrehaladtával csökken (F = 25,341; p = 0,000). A fiatalok csak mérsékelten érdeklődtek iránta (3,066), a közéletkorúak kevésbé (2,789), az idősek pedig csak minimálisan (2,156). A végzettség alapján két csoport választhatója ki (F = 4,420; p = 0,012): az alapfokú végzettségűek (2,609) és a felsőoktatási végzettségűek (2,579), akik hasonlóan alacsony érdeklődést mutattak, míg a középfokú végzettségűek valamivel jobban érdeklődnek (2,894) az aktív turizmus ezen formája iránt. Fellegállapot tekintetében az egyedülálló válaszadók mutatták a legnagyobb érdeklődést (3,102), ezt párkapcsolatban élők követik (2,743), míg a megtekintett/özvegy emberek (2,250) álltak az utolsó helyen (F = 6,076; p = 0,003). A gyenge anyagi helyzettel rendelkezők jelentősen magasabb (3,407) érdeklődést mutattak a kempingezés iránt, mint azok, akik megfelelő anyagi helyzetet jelentettek meg (2,797).

A rowing/kayaking iránti érdeklődés az életkor előrehaladtával csökken (F = 60,649; p = 0,000). A fiatalok mérsékelt érdeklődést mutatnak (3,260), a középsen yaşottak valamivel alacsonyabb szintet (2,672), míg a legidősebb korcsoport az aktív turizmus ezen formái iránt alig mutat érdeklődést (1,889). A három csoport preferenciái családi állapot szerint is eltérnek (F = 15,769; p = 0,000): az egyedülállók nagyobb érdeklődést mutattak (3,347), a párkapcsolatban élők jelentősen kevesebbet (2,647), a megtekintett/özvegyek pedig a legkisebb (2,250) érdeklődést mutatták a rowing iránt. A személyes anyagi helyzet vizsgálatakor a válaszadók két csoportra oszlottak (F = 6,865; p = 0,001): a jó anyagi helyzettel rendelkezők jobban érdeklődnek (3,130), míg az átlagos (2,695) és gyenge (2,741) anyagi helyzetűek kevésbé. Annál nagyobb az érdeklődés a rowing/kayaking iránt, amennyivel az emberek évente többször tudnak szabadságra menni (F = 8,236; p = 0,000). Az évente egyszer szabadságozók kissé érdeklődtek (2,587), az évente kétszer vagy háromszor szabadságozók valamivel jobban (2,915), míg azok, akik évente négyszer vagy annál többször mennek szabadságra, mérsékelt érdeklődést mutattak (3,171).

Általánosságban a belföldön szabadságozók kevésbé (2,618) érdeklődnek a rowing/kayaking iránt, mint akik általában külföldre utaznak (3,183) (F = 28,771, p = 0,000).

A tanulmányítás szintje növekszik az ökoturizmus iránti érdeklődés spoluval (F = 4,523; p = 0,011). Az alapfokú végzettségűek kevésbé érdeklődnek az ökoturizmus iránt (2,304), mint a középfokú végzettségűek (2,745), míg a felsőoktatási végzettségűek mutatják a legnagyobb érdeklődést (2,979), de ez sem éri el guère az átlagos szintet. Ha az éves utazások számát nézzük, megállapítható, hogy azok jobban érdeklődnek (3,118), akik évente négyszer vagy annál többször tudnak szabadságra menni, mint akik csak egyszer (2,708), vagy évente kétszer, háromszor (2,802) tudnak utazni.

A három életkorcsoport preferenciái a vitorlás (sailing) tekintetében már teljesen eltérőek (F = 39,396; p = 0,000). A fiatalok mérsékelt érdeklődést mutatnak (3,093), a középsen yaşottak még kevesebbet (2,575), az idősek pedig csak minimálisan (1,963) érdeklődnek a vitorlás iránt. A vitorlás iránti érdeklődés családi állapot szerint is változik (F = 8,957; 0,000).

A sorrend a következő: az egyedülállók (3,110), a párkapcsolatban élők (2,632), és a megtekintett/özvegyek (2,083). A gyenge (2,407) és a megfelelő (2,599) anyagi feltételekkel rendelkezők kevésbé, míg a jó anyagi feltételekkel rendelkezők (3,065) jobban érdeklődnek a vitorlás iránt (F = 8,507; p = 0,000).

Amennyiben valaki csak évente egyszer tud szabadságra menni, szinte soha nem választja a vitorlást (2,481). Ha évente kétszer vagy háromszor (2,851), illetve négyszer vagy annál többször (2,961) tud utazni, nagyobb érdeklődést mutat a vitorlázás iránt (F = 7,785; p = 0,000). Az utazások átlagos időtartama alapján szintén háromféle érdeklődési szint volt megfigyelhető (F = 7,387; p = 0,000). Az egy napos (2,255) és a két-három napos (2,447) szabadságokra odlászóknak alacsony az érdeklődésük, a három-négy napos (2,700) és egy hétig tartó (2,833) kikapcsolódást választók valamivel jobban érdeklődnek, azok pedig, akik egy hétnél hosszabb ideig tartanak szabadságon, valamivel az átlag feletti szintet mutatják (3,344). Annak ellenére, hogy Magyarországon jó vitorlázási lehetőségek állnak rendelkezésre, azok, akik általában belföldön töltik meg a szabadságukat, alacsony (2,476) érdeklődést mutatnak, míg azok, akik külföldre utaznak, sokkal nagyobb (3,178) érdeklődést mutatnak (F = 45,133; p = 0,000) e tevékenység iránt.

Az extrém sportok iránti érdeklődés és a síelés iránti érdeklődés szinte azonos, és ugyanazok a tényezők befolyásolják őket. Alapvetően a fiatalok (3,110) érdeklődnek az extrém sportok iránt, a közéletkorúak kevésbé (2,190), az idősebb korosztály pedig (1,630) egyáltalán nem érdeklődik az extrém sportok iránt (F = 79,577; p = 0,000). Házastási helyzet tekintetében a három csoport érdeklődése teljesen eltér (F = 16,135; p = 0,000). Az egyedülállók mérsékelt érdeklődést mutatnak (3,076), a párkapcsolatban élők kevésbé (2,349), míg a megtekintett/özvegy kategória szinte egyáltalán nem érdeklődik (1,8875) az extrém sportok iránt. Mivel az extrém sportok tendenciája a viszonylag költséges, kutatásunk eredményei nem meglepőek (F = 7,345; p = 0,001). Ennek megfelelően a gyenge anyagi helyzettel rendelkezők ritkán érdeklődnek irántuk (2,111), az átlagos anyagi helyzetűek valamivel jobban (2,426), a jó anyagi helyzetűek pedig a leginkább (2,852) ez a típusú aktív turizmus iránt. Amennyiben valaki évente négy vagy annál többször tart szabadságot, az érdeklődése mérsékelt (2,934), ha évente kétszer vagy háromszor pihen, az még kisebb (2,696), míg azok, akik csak évente egy alkalommal tartanak szabadságot, kevésbé (2,221) érdeklődnek az extrém sportok iránt (F = 1,773; p = 0,000). Az érdeklődés szintje alapján három csoport alakult ki a szabadságok átlagos hosszával tekintetbe véve (F = 5,156; p = 0,000): a legkevésbé érdeklődők, az egynapos pihenők (2,021); a valamivel jobban érdeklődők, a két-három napos pihenők (2,266); valamint a leginkább érdeklődők, akik négy-öt napos (2,571), egy hetes (2,670) vagy hosszabb (2,906) szabadságokra mennek. Az extrém sportokra tekintve Magyarország talán kevesebb lehetőséget kínál, így a hazai pihenők általában kevésbé érdeklődnek irántuk (2,308), mint azok, akik külföldre utaznak (2,952) (F = 35,373; p = 0,000).

A síelés iránti érdeklődés azonban minden egyéb tényezőtől kivéve egyetlen szemponttól nem függ eltérően. A válaszadók mindhárom életkori csoportja eltérő mértékben érdeklődik iránta (F = 50,805; p = 0,000): a fiatalok a legérdekeltebbek (3,000), a közéletkorúak valamivel kevésbé (2,223), az idősek pedig csak minimálisan (1,756) érdeklődnek a síelés iránt. A megváltottak/özványok csoportjának érdeklődése hasonlóan alacsony (1,833). Azok, akik párkapcsolatban élnek, valamivel jobban érdeklődnek a síelés iránt (2,379), míg az egyedülállóak a legérdekeltebbek (2,831) (F = 7,798; p = 0,000). Ahogy az extrém sportok esetében is látható, a síelés is elég költséges lehet. Az eszközök mellett a sípasszokat és a utazási költségeket is figyelembe kell venni. Emiatt azt a hipotézisünket állítottuk fel, hogy a jobb anyagi feltételekkel rendelkezők (2,917) jobban érdeklődhetnek a síelés iránt, mint a többi két kategória (mindkettő 2,370). Ez a hipotézis megerősítésre is került (F = 10,008; p = 0,000). Azok, akik csak évente egyszer tartanak szabadságot, nem preferálják a sízést (2,221). Azok, akik évente kétszer vagy háromszor (2,669), illetve négyszer vagy annál többször (2,895) tartanak szabadságot, jobban érdeklődnek iránta (F = 11,762; p = 0,000). Minél hosszabb a szabadság, annál nagyobb a síelés iránti érdeklődés (F = 4,566; p = 0,001). Az egy napos szabadságot tartók (1,936) kevés érdeklődést mutattak, a két-három napos (2,351), a négy-öt napos (2,522) és az egy hétig tartó (2,581) szabadságot tartók valamivel jobban érdeklődtek, míg azok, akik legalább egy hétig tartanak szabadságot (2,984), mérsékelten érdeklődtek a síelés iránt. A síelés tekintetében a legkevésbé meglepő különbséget az országon belüli utazók (2,251) és a külföldi utazók (3,022) között találtuk (F = 49,865; p = 0,000).

Az érdeklődési lista következő helyét a lovaglás és a horgászat foglalja el. A lovaglás iránti érdeklődés az életkor előrehaladtával jelentősen csökken (F = 14,198; p = 0,000). A fiatalok valamewhat érdeklődnek iránta (2,519), a közéletkorúak kevésbé (2,243), az idősebbek pedig alig érdeklődnek a lovaglás iránt (1,830). A lovaglás iránti érdeklődés a szabadságok számával párhuzamosan nő (F = 4,280; p = 0,014): azok az emberek, akik csak évente egyszer (2,160), évente kétszer vagy háromszor (2,347), illetve négyszer vagy annál többször (2,618) tartanak szabadságot. Az országon belüli turisták (2,201) kevésbé érdeklődnek a lovaglás iránt, mint a külföldi utazók (2,491) (F = 7,769; p = 0,005).

A horgászat esetében nem találtunk olyan tényezőt, amely befolyásolhatta volna az érdeklődés mértékét.

A válaszadók legkevésbé érdeklődtek a golf, a futás és a vadászat iránt. A fiatalok a leginkább érdeklődnek a golf iránt (2,248), a közéletkorúak kevésbé (1,964), az idősek pedig szinte egyáltalán nem (1,756) (F = 9,877; p = 0,000).

Ahogy a válaszadók anyagi helyzete javult, úgy nőtt a golf iránti érdeklődésük szintje is (F = 6,461; p = 0,002). Mivel a golfot viszonylag drága sportnak tekintik, a rossz (1,889) vagy átlagos (1,975) életkörnyezettel rendelkezők hasonlóan alacsony érdeklődést mutatnak iránta, míg a jó anyagi helyzetűek valamivel magasabb szintű érdeklődést mutatnak (2,337). Azok, akik általában külföldre utaznak, jobban érdeklődnek (2,213) a golf iránt, mint azok, akik belföldön utaznak (1,984) (F = 6,011; p = 0,014).

Azt vártuk volna, hogy a futás független lesz az életkorától, azonban kutatásunk alapján ez a megállapítás nem igazolódik (F = 17,225; p = 0,000). A fiatalok kevés érdeklődést mutattak (2,203), a közéletkorúak még kevesebbet (1,968), míg az idősebbek szinte egyáltalán nem (1,541) érdeklődtek a futás turisztikai tevékenység iránt.

Az egyedülálló válaszadók kevésbé érdeklődnek a futás iránt, mint az átlag (2,347), míg azok, akik párkapcsolatban élnek (1,941), még kevésbé. A megtekintett/özvegy csoport tagjai szinte egyáltalán nem érdeklődnek (1,500) a futás iránt. Amennyiben valaki csak évente egyszer tud szabadságra menni, alig választja ezt a típusú (1,862) aktív turizmust.

Ha évente kétszer vagy háromszor utaznak, az érdeklődésük valamivel magasabb (2,067), míg azok esetében, akik évente legalább négyszer tartanak szabadságot (2,250), a futás iránti érdeklődés még alacsonyabb (F = 4,754; p = 0,009).

Azok, akik évente négy vagy több alkalommal tudnak szabadságra menni, kevés (2,303) érdeklődést mutatnak a vadászat iránt. Másfelől, azok, akik évente egyszer (1,878), vagy kétszer, háromszor (1,869) mennek szabadságra, szinte egyáltalán nem érdeklődnek (F = 4,285; p = 0,014) a vadászat iránt.

Konklúziók

A végrehajtott kutatás alapján megállapítható, hogy a válaszadók utazási és szabadságizationális szokásait jelentősen befolyásolják a demografiai tényezők. Az életkor növekedésével a turizmus legtöbb formája iránti érdeklődés csökken. Az oktatás csak néhány esetben játszik meghatározó szerepet. Az egyedülálló nyaralók hajlamosabbak az aktív turizmus iránti érdeklődésre, mint azok, akik párkapcsolatban élnek. A jó személyes anyagi helyzetű emberek jobban érdeklődnek az olyan aktív turisztikai típusok iránt, amelyek nagyobb anyagi erőforrást igényelnek.

A turisták tudatosabbak abban, hogyan töltik el szabadságukat. Azok az emberek, akik évente többször tudnak utazni, vagy hosszabb ideig tudnak nyaralni, számos különböző aktív turisztikai formát választanak, ellentétben azokkal, akik csak évente egyszer utaznak, vagy csak rövid ideig tartó szabadságokra rendelkeznek. Jelentős különbségek is mutatkoznak abban is, hogy valaki belföldön vagy külföldön tölti-e meg a szabadságát.

A kutatást kiterjeszthető lenne az emberek utazási és nyaralási szokásainak, preferenciáinak, valamint az aktív turisztikai termékek iránti érdeklődésének vizsgálatával.

A turizmus várhatóan átalakul, ezért szeretnénk kiemelni az aktív turizmus növekvő fontosságát, mivel egy egyre nagyobb számú embernek úgy tűnik, nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy jobban megismerje saját országát.

Irodalomjegyzék

Avasant 2020. Coronavirus Impact Index by Industry: A RadarView Assessment. https:// avasant.com/report/coronavirus-impact-index-by-industry/, letöltve: 20.07.2021.

Buhalis, D.–Costa, C. (szerk.) 2006. Tourism Management Dynamics: Trends, management and tools. Oxford: Elsevier Butterworth-Heinemann.

Csóka, L.–Törőcsik, M. 2019. A sportfogyasztás és a sportmotivációt mérő skálák.

Marketing & Menedzsment 53(Special Issue), 77–86.

Gonda, G. 2016. A turisztikai termékfejlesztés elméleti alapjai. Pécs: PTE KPVK.

KSH 2020. Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2020. https://www.ksh.

hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/2020/helyzetkep_turizmus_2020.pdf, letöltve: 05.09.2021.

Lounge Group 2020. Felforgatta a magyarok utazási szokásait a pandémia. https://turizmus.com/cikk/archiv/felforgatta-a-magyarok-utazasi-szokasait-a-pandemia, letöltve: 10.09.2021.

Magyar Turizmus Zrt. 2013. Aktív turizmus szakmai segédlet. https://mtu.gov.hu/ documents/prod/Aktiv-turizmus-szakmai-segedlet.pdf, letöltve: 20.07.2021.

Mártonné Máthé, K.–Császár, Zs. 2019. Valóban aktív a magyar lakosság? Aktív és ökoturisztikai keresletet és motivációt felmérő kutatás. Turizmus Bulletin 19(1), 45–57.

Mazilu, M.–Marinescu, R.–Bălă, D.–Dragomir, L. 2019. Crisis management in tourism. Quaestus Multidisciplinary Research Journal 14, 289–298.

Michalkó, G.–Németh, J.–Ritecz, Gy. 2020. Turizmusbiztonság. Budapest: Dialóg Campus.

MTÜ 2020. NTAK 2020: az MTÜ turisztikai trendriportja az átalakuló piacról. https://turizmus.com/cikk/archiv/ntak-2020-az-mtu-turisztikai-trendriportja-az-atalakulopiacrol, letöltve: 10.09.2021. NaturMed Hotel Carbona 2020. Így alakultak át a magyarok utazási szokásai a koronavírus miatt. https://roadster.hu/igy-alakultak-at-a-magyarok-utazasi-szokasai-akoronavirus-miatt/, letöltve: 20.07.2021. Törőcsik, M.–Jakopánecz, E. 2019. A fogyasztói ellenállást kiváltó termékek.

Marketing & Menedzsment 44(2), 4–12.

A szerzők

  • Mónika Hoschek
  • Nikoletta Németh
  • Katalin Mészáros

A szöveget automatikusan nyertük ki a PDF-ből; a táblázatok, ábrák és a pontos tördelés a lapszám PDF-változatában láthatók.